● news.bsdnet.hu

A Tisza Párt saját rendszerváltó pillanatot akar teremteni május 9-én: Magyar Péterék látványos politikai nyitányra készülnek, és a hatalomváltásból szimbolikus nemzeti eseményt építenének. Az elemző szerint ugyanakkor valódi rendszerváltás csak mély közjogi átalakításokkal jöhet. Ez aPillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. Nagy Attila Tibort, a Pillanatkép állandó elemzőjét arról kérdeztük, milyen politikai és szimbolikus jelentőséggel bír május 9-e azon túl, hogy ezen a napon tartja alakuló ülését az új Országgyűlés. Arra is kíváncsiak voltunk, valóban rendszerváltásként értelmezhető-e a kialakuló politikai helyzet, mennyire számít szokatlannak, hogy egy parlamenti alakuló ülést ilyen erős kulturális és szimbolikus keret övez, valamint hogy a Kossuth térre meghirdetett „rendszerváltó ünnep” milyen politikai narratívát erősít. Emellett arról is kérdeztük az elemzőt, felfedezhetők-e párhuzamok korábbi magyarországi politikai fordulópontok nyilvános rituáléival és tömegrendezvényeivel. Nagy Attila Tibor rámutatott, az Országgyűlés május 9-i alakuló ülése nem pusztán új parlamenti ciklus kezdete, hanem egy korszak lezárását és új politikai rendszerváltás elindítását is hivatott jelképezni, a nap forgatókönyvét ennek megfelelően alakították ki az új kormánypárt, a Tisza Párt vezetői. Magyarországon számos rendszerváltásra került sor az elmúlt bő száz évben, és mindegyik új rendszer igyekezett minél több rosszat elmondani a megbukott, letűnt korszakról, miközben saját magáról minél kedvezőbb képet festett. Az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak, a szocializmus kezdete, de akár az 1989-es rendszerváltás vagy a NER 2010-es indulása idején is sokat lehetett hallani az előző rendszer hibáiról és bűneiről. Az elemző emlékeztetett: tizenhat évvel ezelőtt Orbán Viktor is cezúrát vont, az addigi, 1990 és 2010 közötti liberális magyar demokráciát „zavaros két évtizednek” nevezte, amelyet a Nemzeti Együttműködés Rendszere vált fel. A változást ma kezdjük el. Hiszen azt is tudjuk mindannyian, hogy mit várnak az emberek ma, itt és ettől az országgyűléstől. Azt várják, hogy ismerje el a magyar választók történelmi tettét, ismerje el, hogy az áprilisi választásokon egy új rendszer megalapításáról döntöttek – fogalmazott Orbán Viktor az Országgyűlés 2010. május 14-i alakuló ülésén. Azt is hangsúlyozta, hogy a megalakult országgyűlést olyan nemzeti egység hozta létre, amilyen évtizedek óta nem volt Magyarországon. Ez a nemzeti egység az ország fölemelkedésének feltétele és egyben záloga. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata ennek a régen várt nemzeti egységnek szimbolikus erejű dokumentuma – jelentette ki. Miután 2010. május 29-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, a Parlament előtti Kossuth téren„Új kezdet napja”elnevezésű rendezvényt tartottak. Az összegyűlt tömeg előtt a hatalomra jutott Fidesz–KDNP politikusai mondtak beszédet, köztük Orbán Viktor is. A felszólalások a múlttal való szakítást és egy új, kedvezőbb korszak eljövetelét hirdették. Meg kellett okosodnunk, bölcsebbé kellett válnunk. Meg kellett értenünk, hogy az elmúlt húsz nyögvenyelős év komoly tanulságot tartogat számunkra, meg kellett értenünk, hogy a rendszerváltás lehetetlen, mert rendszert váltani nem lehet. A rossz rendszert meg kell dönteni és helyette újat kell alapítani. Ha élhető és boldog Magyarországot akarunk, ezt nem spórolhatjuk meg. Mostanra elég erősek és elég okosak lettünk, hogy az átmenet korszakát lezárjuk, és új irányba fordítsuk Magyarországot – fogalmazott Orbán Viktor. Ahogy tizenhat évvel ezelőtt, úgy a mostani, május 9-i esemény is egy rossznak minősített korszak lezárását és egy új, jobb rendszer eljövetelét hirdeti. Nagy Attila Tibor szerint ugyanakkor fontos különbség, hogy Magyar Péterék ezt a napot még emlékezetesebbé kívánják tenni, mint Orbán Viktor tizenhat évvel ezelőtti miniszterelnökké választását. Bár 2010. május 29-én fanfárok csendültek fel az Országgyűlés akkori ülésén, és az ülés után Orbán Viktor egy gyermekkórus dalának kíséretében vonult a színpadra a tömeg elé, nagy ünneplés nem volt. Most viszont nagyon meg akarják adni a módját: az elmúlt harminchat év parlamenti működésében először fordul elő, hogy nemcsak az új Országgyűlés alakul meg, hanem még ugyanazon a napon megválasztják az új miniszterelnököt is. Az Országgyűlés ülését nemcsak televízión és internetes közvetítéseken keresztül lehet majd élőben követni, hanem a helyszínen is, ugyanis az érdeklődők a Kossuth téren felállított kivetítőkön nézhetik az eseményeket. Orbán Viktor tizenhat évvel ezelőtti megválasztásával ellentétben ezúttal egész napos köztéri rendezvényt tartanak. A Karácsony Gergellyel történt online szóváltás után az is eldőlt, hogy a főváros szervezésében a rakparton kezdődik a hatalomváltás megünneplése, majd 15 órakor a résztvevők csatlakoznak a Kossuth téren összegyűltekhez. Ekkorra várható Magyar Péter miniszterelnökké választása és eskütétele. Az ülés után Magyar Péter és társai a Kossuth téren összegyűlt tömeg elé vonulnak, az új kormányfő ott isbeszédet mond, majd folytatódik az ünneplés. Az elemző kiemelte, hogy május 9-ének erőteljes kulturális jellege is lesz, hiszen az alakuló ülésen a magyar himnusz mellett a székely és a cigány himnusz is felcsendül, valamint az uniós zászló is látható lesz. Ez szerinte beleillik abba a mintázatba, amely a Tisza Párt rendezvényein is megfigyelhető volt az elmúlt két évben: hazafias zeneszámok és versek is rendszeresen elhangzottak. A Tisza Párt rendezvényeinek szervezői nagyon ügyeltek arra, hogy ne pusztán politikusi beszédek hangozzanak el, hanem kulturális élményekkel is segítsék egyben tartani a szavazótábort. Erre szükség volt, és most is szükség van, hiszen az április 12-én kialakult, csaknem 3,4 milliós Tisza-szavazótábor politikailag rendkívül heterogén: vannak benne egykori DK-s, MSZP-s, jobbikos, nemzeti radikális, liberális és más világnézetű szavazók is. Az új kormány formálódó összetétele is jól mutatja az inkluzivitásra való törekvést, hiszen különböző gondolkodású emberek – liberális, baloldali és vallásos szemléletű szereplők – lesznek miniszterek. Egyszerre kedveznek a Tisza Párt európéer, urbánus szavazóinak, miközben a nemzeti jelleget fontosnak tartókról sem feledkeznek meg – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés szombati alakuló ülésének többrétegű üzenete van: ismét egy korszak lezárását és egy új politikai korszak meghirdetését láthatjuk. Az ünneplésnek és a kulturális programoknak segíteniük kell a hatalmas és sokféle emberből álló Tisza-szavazótábor összetartását. Nem jelentéktelen mellékszál az sem, hogy Magyar Péter miniszterelnökké választása május 9-ére, a győzelem napjára esik. Ez a dátum eredetileg a nácizmus felett aratott győzelmet idézi fel, magyarországi viszonylatban azonban új jelentéstartalommal is bővülhet: a 2026-os rendszerváltás napjaként is értelmezhetővé válhat, amely lezárja a 2010 és 2026 közötti NER politikai rendszerének időszakát – összegezte az elemző. Nagy Attila Tibor arra is rámutatott: Magyar Péternek most lehetősége lesz arra, hogy immár nem leendő, hanem megválasztott miniszterelnökként jelölje ki a következő négy év főbb tartalmi irányait – ahogyan ezt Orbán Viktor is megtette minden kormányfővé választását követő parlamenti beszédében –, valamint ismertesse az új rendszerváltás tartalmi elemeit. Ugyanakkor az elemző megjegyezte: jelenleg nem igazán tudjuk pontosan, miben áll majd az új rendszerváltás, mert a Tisza Párt 2026-os választási programja sok esetben inkább elvárásokat és alapelveket fogalmaz meg, noha A működő és emberséges Magyarország programjából a főbb irányok már kiolvashatók. Szerinte valódi rendszerváltásról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az új hatalom a közjogi rendszerben is jelentős változtatásokat hajt végre. Ilyen lehet például a félelnöki vagy elnöki rendszer irányába történő elmozdulás, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása és megerősítése: a parlament ellenőrző szerepének fokozása, az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaadása, a bíróságok függetlenségének erősítése, a települési önkormányzatok önállóságának növelése vagy az ügyészség működésének újragondolása. A rendszerváltozáshoz egy merőben más filozófiájú gazdaság- és társadalompolitika is hozzátartozhat, ennek végigvitele viszont hosszabb időt vehet igénybe. „Különösen igaz ez arra a – Magyar Péter által is helyesnek tartott – teljesítményalapú társadalomra, amelynek létrejöttéhez nemcsak a politikai, gazdasági és kulturális elit, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek szemléletét is jelentősen át kell alakítani. Ez pedig hosszú éveket vehet igénybe még akkor is, ha az új szemlélet érvényesítésében az új hatalom jó példával jár majd elöl” – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!A döntés az Ön kezében van! Kövesse az Indexet Facebookon is!