● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! A klímaváltozáskori zöldfelületgazdálkodás a feje tetejére állította az eddigi hagyományos zöldfelület üzemeltetési elveket –írtaBardóczi Sándor főtájépítész. A helyzet új és újabb – a túlélést, az alkalmazkodást – jelentő eljárások kidolgozását, állandó kísérletezést kíván, ezért alkotta meg a FŐKERT és Budapest az új faültetési protokollt. „Ez lesz a Budapest Faültetési Rendszer, ahol a fiatal fáknak esélye van az aszály átvészelésére, a tápanyagfelvételre, a levegősebb, kevésbé tömörödött élőhelyre és a közvetlen környezetükben a talajtakarásra” – közölte. A fiatal fák, különösen a most februárban-márciusban kiültetettek óriási veszélyben vannak a közelgő és pusztító nyár miatt, hiszen még nem gyökeresedtek be, nem indult el a gyökérzetük a talajvíz felé, az öntözési kapacitások pedig végesek. A VI. kerület csatlakozni akar az idei Önkéntes Vízadáshoz, a XI. kerület pedig a kaszálatlan májushoz. Az áprilisi aszály miatt a napokban „vágatlan május mozgalmat”hirdetettGajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere. Akezdeményezéshezmár Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott. Bardóczi szerint klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron, amit tavaly is csak a civilek, felelős vállalatok erejével tudtak tompítani. A főtájépítész szerint most nem új fák ültetésére van szükség támogatásként, hanem kétkezi segítségre (Önkéntes Vízadás) vagy a Főváros által létrehozott Zöld Budapest Alapítvány anyagi támogatására. „Ültetni tudunk, ebben nem szorulunk segítségre, az üres fahelyünk kevés, a frissen ültetetteket megtartani nagyon kevés az emberi és az anyagi kapacitás. Lehet, hogy minden idők legpusztítóbb nyara jön a fővárosban, minden segítségre szükségünk lehet” – indokolta Bardóczi. „Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt utasítottam a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására” –írta Magyar Pétermájus elején. Átlagosan 40 mm csapadék szokott esni áprilisban, azonban idén ez csak4 milliméter volt, vagyis az ilyenkor megszokott mennyiség mindössze tizede hullott le országos átlagban. Az Időkép szerint kijelenthető, hogy ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta. A csapadékhiány már a folyóinkon is meglátszik,előbukkant az Ínség-szikla a Dunában. Egyre többfelé ölt súlyos méreteket az aszály, amit jól mutat, hogy a talaj felső félméteres rétegéből sok helyen 60–70 milliméter csapadék hiányzik. Különösen a talaj felső 20 centiméteres rétege száradt ki, a hasznosítható víztartalom nem egy helyen már a kritikusnak tekinthető 20 százalék alá csökkent.