● news.bsdnet.hu

A civil szervezetek hangsúlyozzák: a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok idején rendszeresen konfliktusba kerülhet a villamosenergia-ellátás biztonsága és a folyó élővilágának védelme. Ezért a helyzetet eseti miniszteri döntések helyett átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszerrel kell kezelni – írja közleményében az Energiaklub. A június 29-i eset – amikor ellátásbiztonsági okokra hivatkozva engedélyezték a Duna vízhőmérsékletére vonatkozó 30 fokos határérték túllépését – megmutatta, hogy a probléma nem egyszeri. A nyilvános adatok szerint a Paksi Atomerőmű június 27-én 243 Megawattal, június 28-án további 320 Megawattal csökkentette teljesítményét, vagyis rövid idő alatt több mint 560 Megawatt termelés esett ki. Kiemelték, hogy ez nagyságrendileg egy teljes paksi blokk teljesítményének felel meg. Mivel az atomerőmű idei karbantartási menetrendje egyik blokk esetében sem számol éves főjavítással a nyári hónapokra, és még csak a nyár elején járunk, a határérték tarthatósága a mostani hőhullám lecsengését követően bármikor újra kérdésessé válhat. A 2024-ben elfogadott jogszabály-módosítás (12/2024. (VIII. 15.) EM rendelet) lehetővé teszi, hogy a gazdasági és energetikai miniszter hozzájárulásával túllépjék a 30 Celsius-fokos korlátot. Ezt a szabályozást a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület később azzal az ajánlással pontosította, hogy átmenetileg, évente legfeljebb 15 napon át akár a 32 Celsius-fokos vízhőmérséklet is megengedhető legyen. A civil szervezetek szerint a jelenlegi döntéshozatali mechanizmus több ponton is súlyosan aggályos: A Duna hőterhelése messze túlmutat az atomerőmű aktuális üzemeltetésén: ez a kérdés arról szól, hogyan képes alkalmazkodni a magyar energiarendszer a klímaváltozáshoz úgy, hogy közben a környezet- és természetvédelmi szempontok ne szoruljanak háttérbe. A folyó nem csupán ipari hűtővízforrás, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, sérülékeny ökológiai rendszer is. A konstruktív megoldás érdekében az aláíró szervezetek egy szakmai kerekasztal összehívását javasolják a minisztereknek, amelyen ökológiai szakértők, környezetvédelmi szervezetek, energetikai szakemberek, valamint a kormányzati és hatósági oldal képviselői közösen tekintenék át az alábbi kulcskérdéseket: A szakmai egyeztetés célja nem a jelenlegi határérték automatikus fenntartása vagy módosítása, hanem annak biztosítása, hogy a jövőbeni döntések átlátható, tudományosan megalapozott és több szakterület ismereteire épülő folyamatban szülessenek meg. A klímaváltozás korában az energiatermelés, a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti érdekellentétek egyre gyakoribbak lehetnek. A civil szervezetek szerint a megoldást olyan döntéshozatali mechanizmusok jelentik, amelyek az ellátásbiztonság mellett a szakmai megalapozottságot, a környezeti kockázatokat és a szabályozásba vetett társadalmi bizalmat egyaránt garantálják – zárták a közleményt. Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő. Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.