● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy nyilvántartásba vette a feltétel nélküli alapjövedelem uniós szintű bevezetését szorgalmazó európai polgári kezdeményezést. A javaslat szerint a mesterséges intelligencia és a robotika gyors fejlődése miatt sürgős lépésekre van szükség az elegendő munkahely biztosítása érdekében. Finnországban már próbálkoztak egy kísérlet során az alapjövedelem bevezetésével, de elbukott a kezdeményezés, és jelenleg egyetlen európai országban sem fizetnek ilyen járadékot. Eszes Andrea Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az említett kezdeményezést komoly ellentmondások jellemezték, részben a megítélt összeg miatt (havi 560 euró, jelenleg valamivel kevesebb mint 200 ezer forint), ami Finnországban nem volt elég a megélhetésre, gyereknevelésre pedig végképp nem. A kormány 2017–2018 között azt tesztelte, hogy a munkanélkülieket ösztönzi-e munkakeresésre, ha megkapják az alapjövedelmet, miközben eredetileg nem a munkanélkülieket akarták az intézkedéssel büntetni. A finn társadalomnak mintegy 34 százaléka nem dolgozott abban az időszakban, köztük idősek, diákok, mozgáskorlátozottak és háztartásbeliek, s őket is bevonták a vizsgálatba, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak. A munkanélküliek körében monitorozták, hogy mindent megtettek-e azért, hogy munkájuk legyen, de mivel nem volt szignifikáns különbség a munkanélküli segély és az alapjövedelem összege között, ezért kevesen tértek vissza a munkaerőpiacra. Volt pozitív tapasztalata a kísérletnek, az alapjövedelemben részesülők jobb mentális állapotról számoltak be, mint akik ebben nem részesültek. Nem érezték magukat kiszolgáltatott helyzetben, maradt idejük kitalálni, mit kezdjenek a jövőben az életükkel. Több politikus szerint továbbra is az a leghatékonyabb a társadalom számára, ha dolgozik: „A munka a legjobb társadalombiztosítás”. Egy másik politikus azzal érvelt, ha megszűnne a munkája, a jó fizetése, akkor járna neki a munkanélküli segély. A Nyugat-Európai országokban a szociális háló hatékony gazdasági védőhálóként működik, számtalan támogatási forma segít a megélhetésben. Ezért sem volt egyszerű bevezetni a feltétel nélküli alapjövedelmet, mert enélkül is van lakhatási segély, munkanélküli segély, szociális támogatás, stb. Magyarországon jelenleg három hónapig jár a biztosítottaknak munkanélküli segély, ami sokak számára a teljes kiszolgáltatottságot és a tartalékaik – ha van – teljes felélését jelenti. Éppen azokban az országokban lenne fontos bevezetni az alapjövedelmet, ahol a társadalom kiszolgáltatott a munkaerőpiacon, és a szociális támogatások nem „tartják meg”. A civil kezdeményezők az alapjövedelem bevezetését azzal indokolják, hogy az tisztességes életkörülményeket teremtene mindenki számára , és hozzájárulna egy igazságosabb társadalom kialakításához – számolt be az MTI. A kezdeményezés megfelelt a vonatkozó jogszabályok formai követelményeinek, így az Európai Bizottság jogilag elfogadhatónak találta azt. Ugyanakkor a javaslat tartalmát ebben a szakaszban még nem vizsgálták. A nyilvántartásba vétel egy kétlépcsős folyamat része, amelynek az első szakaszában a szervezőket arra kérték, az előzetes értékelés alapján módosítsák az eredeti beadványukat. Az európai polgári kezdeményezés csak akkor kerülhet napirendre, ha az nem lépi túl az Európai Bizottság hatáskörét, nem visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem áll ellentétben az Európai Unió alapvető értékeivel. A szervezőknek a kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számítva hat hónapjuk van arra, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Ahhoz, hogy a kezdeményezés ténylegesen napirendre kerüljön , egy éven belül legalább egymillió támogató nyilatkozatot kell összegyűjteniük hét különböző uniós tagállamból. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak hivatalosan reagálnia kell a kezdeményezésre. A brüsszeli testület dönthet úgy, hogy intézkedéseket hoz a javaslat alapján, vagy elutasíthatja azt, de a döntését minden esetben meg kell indokolnia. munkanélküli segély