● news.bsdnet.hu

Brüsszel nem vár tovább: megérkezett az Európai Unió történetének legambiciózusabb szociális terve, amely harminc éven belül teljesen eltüntetné a mélyszegénységet a kontinensről. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, itthon 2-3 millióan élneklakhatási szegénységben, míg azállami források elsősorban a felső és közép-felső osztályhoz tartozókat segítikaz otthonteremtésben, akik sok esetben saját erőből is képesek lennének a szükséges beruházásokra. Azok számára, akik eddig ki voltak zárva, továbbra sincs érdemben lehetőség. Magyarországon a kiskorúak, vagyis 1-17 évesek 22,9 százaléka van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, amitöbb, mint a gyerekek ötöde.A háztartások szintjén ez a kockázat sokkal inkább érinti a gyereket nevelőket, mint a gyermekteleneket, míg a legrosszabb helyzetben az egy gyermeket egyedül nevelő szülők vannak. Durván minden harmadik ilyen szülő (az érintettek 37 százaléka)a szegénység vagy a kirekesztődés fenyegetésében élaz EU statisztikai intézete, az Eurostat adatai szerint. Hozzá kell tenni, hogy bőtíz évvel ezelőtt,2015-ben sokkalrosszabbak voltakitthon ezeka mutatók. Akkor a 0-17 évesek 38,6, a gyermektelen családok 23,6, a gyermeket nevelő családok 33,7, az egy szülős, egy gyerekes háztartásoknak pedig a 67,7 százalékát veszélyeztette a szegénység és kirekesztettség. Az uniós átlaghoz képest viszontMagyarországon jobb a helyzet. 2024-ban a 21 százalékos uniós átlagnál alacsonyabb, 19,3 százalék volt a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya. Ezen belül azÉszak-Magyarországi régióbana legrosszabb a helyzet, aholjóval az uniós átlag feletti, 29,9 százalék ez az arány, de a régió még ezzel sem került be abba a 25 EU-régióba, ahol a legnagyobb arányú, 33 százalék vagy annál is magasabb a veszélyeztetettek aránya. A szegénység tekintetében azEU-átlag felett vanazÉszak-Alföld(26,8), aDél-Alföld(24,8) és aDél-Dunántúl(23,3), ám azuniós átlagnál sokkal kedvezőbbek az arányok Kelet-Dunántúl(11,6), aNyugat-Dunántúl(13,4) ésBudapest régióban, ahol 12,7 százalék ez a mutató. Miközben az európaiak több mint fele napi szinten aggódik a megélhetési költségek miatt, az Európai Bizottság május 6-án bemutatott stratégiája szerint 2030-ig 15 millió embert emelnének ki a kilátástalanságból, 2050-re pedig végleg felszámolnák a társadalmi kirekesztést. ARoxana Mînzatu, uniós biztosáltal benyújtott csomag nem csupán ígéret, hanemkonkrét intézkedéseket tartalmaz,alakhatási válságkezelésétől amesterséges intelligenciával segített akadálymentesítésenát az „Európai Gyermekgarancia-kártya” bevezetéséig. A cél egy olyan Európa, ahol a származás vagy a fogyatékosság nem jelenthet életfogytig tartó hátrányt a munkaerőpiacon vagy az egészségügyi ellátásban. Roxana Mînzatuazt mondta, hogy jelenleg azeurópaiak 52 százalékaszámára a legfőbb aggodalmat a megélhetés és annak költségei jelentik. Az EU három kihívással küzd:lakhatási válsággal, a gyorsan változómunkaerőpiacon való részvétel akadályaival, valamint aszegénységgel, amely azeurópaiak ötödét,azon belül agyermekek negyedétérinti. Emellett - mint megjegyezte - számos társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott ember éldiszkriminációnakés amegbélyegzésnekkitéve. Közölte: 2030-ra legalább 15 millióval csökkentik a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát, 2050-re pedig teljesen felszámolják azt. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 15 millió közel 16 százalékos csökkenést jelentene a jelenlegi95 milliós létszámhoz képest,amely nagyjából az uniós lakosság nagyjából21-22 százalékátjelenti. Ennek elérésére az uniós biztos szerintminőségi munkahelyeketkell teremteni mindenki számára, továbbá hatékonyhozzáférést kell biztosítani a minőségi szolgáltatásokhozés a megfelelőjövedelemtámogatáshoz. Részleteket tekintve elmondta, a stratégiaúj jogszabályokathoznaa munkaerőpiacról kiszorult emberek integrálására,megfelelő nyugdíjakatvezetne be az idősebb emberek támogatására. Hozzátette: össze kell fogni a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokkal, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel, ésmég idén létre kell hozni egy szegénység elleni koalíciót. Az uniós biztos kiemelte: a gyerekek jobban ki vannak téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ezért az Európai Bizottság meg akarja erősíteni az úgynevezett Európai Gyermekgaranciát, aminek azingyenes oktatáshoz, egészségügyhöz, megfelelő táplálkozáshoz és lakhatáshoz való hozzáférésbiztosítása a célja. A brüsszeli testület célja, hogy biztosítsa a kiszolgáltatott gyerekek szükségleteit - hangoztatta. Azt mondta, a hangsúly a családok minőségi munkahelyekhez, gyermekgondozáshoz és erős szociális hálókhoz való hozzáférésének biztosításán, valamint a gyerekek mentorprogramokhoz és mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítására irányul. Az uniós bizottság a tagállamokkal közösen kísérleti jelleggel kidolgoz egy úgynevezettEurópai Gyermekgarancia-kártyát, amelymegkönnyíti a szolgáltatásokhoz való hozzáféréstés a rászoruló gyerekek támogatását. Minzatu közölte, mivel azeurópaiak egyre több akadályba ütközneka megfelelő lakhatáshoz jutás terén, az uniós bizottság hosszú távú megoldásokat keres a hajléktalanság megelőzésére. Elő akarják segíteni a szociális és megfizethető lakhatást, ésemberközpontú megközelítést szorgalmaznak az otthonteremtés támogatására. Mînzatu hangsúlyozta: a fogyatékkal élők helyzetének javítása elengedhetetlen a jogok tiszteletben tartása, valamint az európai gazdaság és demokrácia fellendítése érdekében. Az uniós intézkedések közé tartozik azeurópai fogyatékossági kártya és parkolási kártya uniós szintű bevezetése,a közlekedés akadálymentesítése és a segítő technológiákba, például a mesterséges intelligencia eszközeibe való beruházás. Az Európai Bizottság a fenti célok mellé forrásokat is rendelt. Tájékoztatása szerint az EU jelentős finanszírozást biztosít a szegénység elleni nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítések támogatásához, beleértve a következőket: AzEurópai Beruházási Bankazt is tervezi, hogy 2026–2027-ben 22 milliárd eurót finanszíroz a szociális infrastruktúrában. AzEurópa Tanács Fejlesztési Bankjaévente mintegy 3 milliárd euróval továbbra is támogatja a humántőkébe, az inkluzív és reziliens életkörülményekbe, a finanszírozáshoz való hozzáférésbe és a munkahelyteremtésbe történő beruházásokat. A szegénység elleni stratégia elindítása mellett a Bizottságúj pályázati felhívást tett közzéaz Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) foglalkoztatásra és szociális innovációra (EaSI) vonatkozó ága keretében. A17 millió eurós teljes költségvetésselrendelkező program hozzá fog járulni agyermekszegénység leküzdéséhezés a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülőroma közösségekből származó fiatalokmunkaerőpiaci befogadásának javításához. Emellett a Bizottság szerint aszegénység elleni új koalíció arra fogjaösztönözni az üzleti és emberbaráti szervezeteket, hogy forrásokat mozgósítsanak a szegénység kezelésére és megelőzésére irányuló beruházásokhoz. szegénység