● news.bsdnet.hu

Szokatlanul sok, összesen kilenc eljárásnál sorolta fel Magyarországot az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott kötelezettségszegési csomagja . Ilyen eljárásokat akkor indít az uniós testület, ha egy tagállam kormánya, hatóságai késve, rosszul vagy sehogy sem felelnek meg egy-egy uniós jogszabálynak, esetleg szándékosan megszegik valamelyiket. Az eljárások végén pénzbüntetést szabhatnak ki. Ehhez a júliusi döntések közül a kiegészítő bányajáradék esetében került legközelebb a magyar állam. Az eljárásban az előző kormány már 2026 januárjában elbukott egy pert, amely kimondta, hogy a jogszabály a közös piac egyik alappillérével megy szembe. A bírósági ítélet szerint a járadék látszólag objektív szemponton alapul, de elsősorban és szisztematikusan más tagállami társaságokra alkalmazandó. Ahogy azt a G7 2022-ben megírta , történetesen Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége hiába ért el extraprofitot, nem kellett érdemi különadót fizetnie. Lázár János volt építési és közlekedési miniszter nem titkolta , hogy kifejezetten ki akarja szorítani a külföldi építőanyag-gyártó cégeket, amihez például egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak. Az Európai Bizottság szerdán felszólító levelet küldött, amelyre két hónapon belül várja a választ. A testület szerint a magyar kormányzat megpróbálta átmenteni a korlátozást azzal, hogy egyszerűen más jogszabályba pakolták át (nem ment bele, hogy még a kormányváltás előtt történt-e ez). Ha lejár a határidő, és a kormány nem tud megfelelő választ adni, az Európai Bizottság újra bírósághoz fordul – ekkor már a büntetés mértékének megállapításáért. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a kormányváltás után, júniusban megerősítette a 24.hu-nak , hogy az érintett cégeknek nem kell bevallaniuk és befizetniük a kiegészítő bányajáradékot. Az Európai Bizottság nem tért ki rá, hogy ezt figyelembe vette-e a döntésekor – ha még nem foglalkozott ezzel külön, a kormány a válaszában hivatkozhat erre, onnantól az lesz a kérdés, hogy ezt az uniós testület elégségesnek ítéli-e, illetve bedob-e más érveket is a kabinet, hogy elkerülje a büntetés kiszabását. Szerdán az első perig jutottak az árrésstop miatti eljárások, ahol még a büntetés helyett az lesz a tét, hogy uniós jogot sértett-e a magyar állam. Az Európai Bizottság tavaly júniusban kezdeményezett két eljárást – az elsőt az élelmiszerek, a másodikat a drogériai termékek miatt –, mert szerinte olyan szintre korlátozták a különbözetet bizonyos termékek beszerzési és eladási árai között, amely már nem fedezi a termékbeszerzési költségeken túli kiadásokat. A kötelezettségszegési eljárásokban a pereket két kör levelezés előzi meg, ahol a kormány még intézkedhet és megpróbálhatja meggyőzni az Európai Bizottságot. Szerdán két ügyet is a második szakaszba léptettek indoklással ellátott véleménnyel. Az egyik a hivatalos fordításokról szól. Az EU egyik alapszerződése kimondja, hogy nem lehet indokolatlanul vagy aránytalanul korlátozni a szolgáltatásokat a tagállamok között, de ezt az Európai Bizottság szerint sérti, hogy csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda adhat ki hivatalos fordításokat, és az Orbán-kormány 2026 februárjában nem tudta kimagyarázni magát a válaszával. A másik indoklással ellátott véleménynél nincs egyedül Magyarország. Összesen majdnem egy tucatnyi országnál léptettek tovább eljárásokat, mert nem érték el a hulladék-újrahasznosítási célokat. Itt Magyarország több másik tagállammal együtt bukott egy 2020-as általános célt, és 2020-2023 között a csomagolásoknál a teljes és az üvegekre kiszabott célkitűzéseket. Három új, felszólító levéllel indított eljárásnál szintén nem csak a magyar állam sértett egy-egy uniós jogszabályt: az ivóvíz-irányelvnél, az energetikai engedélyeknél és az átlátható munkakörülményekről szóló irányelvnél láttak gondokat. A homok- és kavicsbányáknál egy korábbi felszólító levél után küldtek kiegészítést.