● news.bsdnet.hu

Egy úttörő program, a „Rads to Watts” a nukleáris hulladék tartós villamos energiává alakítását tűzte ki célul, amely alapvetően megreformálhatja több védelmi rendszer működését. Az áttörő technológia segítségével például drónok és más eszközök évtizedeken át üzemelhetnek újratöltés nélkül. Horváth Ádám Newsroom újságíró Ezeket látta már? A program az olyan radioizotópokat, mint a stroncium-90, hasznosítja, amelyek nukleáris bomlás során energiát bocsátanak ki. A tervezett radiovoltaikus akkumulátorok ultravékony félvezető rétegekkel párosítják a radioaktív anyagokat, amelyek sűrű energiát termelnek - írja a Next Gen Defense . Ennek köszönhetően a technológia olyan rendszerek energiaellátását biztosíthatja, amelyek szélsőséges környezeti körülmények között működnek, például hosszú távú drónok, űreszközök vagy tenger alatti infrastruktúrák esetén . A Morgan State Egyetem vezeti a projektet több neves partnervállalattal és kutatóintézettel együttműködve, mint a Northrop Grumman, a Pacific Northwest National Laboratory és a Project Omega. A Northrop Grumman jelentős tapasztalatait a mikroelektronika és a sugárzási hatások területén kamatoztatva szimulációs teszteket vezet, hogy értékelje az új akkumulátorok teljesítményét még a szélsőséges üzemeltetési körülmények között is. Mesterséges intelligencia és fejlett számítástechnikai eszközök segítségével a kutatók gyorsan modellezik az anyagokat és eszközterveket, mielőtt a fizikai prototípusok elkészülnének. A projekt révén a hidegháborús korszak radioaktív hulladékát is újrahasznosítják, ezzel új hosszú távú energiaforrásokat teremtve. A program finanszírozását a DARPA biztosítja, amely 3,4 millió dollárral (több mint egymilliárd forinttal) támogatja a kutatási munkát. Az eddigi szimulációk eredményei szerint a technológia nemcsak megfelel, hanem jelentősen túl is teljesíti a kezdeti elvárásokat, így új lehetőségeket nyit a védelmi rendszerek terén. „Csapatunk a radiovoltaikus technológia határait feszegeti, új generációs energiaellátó rendszereket hozva létre, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak” – mondta Michael Spencer, a Morgan State Egyetem professzora, aki a projekt műszaki vezetéséért felelős. „A fejlett anyagok és nukleáris tudomány integrációja lehetővé teszi extrém környezetekben is működő tartós energiaforrások kifejlesztését.” technológiai újítások