● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök első jelentős hitelességi próbájával néz szembe, mivel a kormány augusztus végéig benyújtandó költségvetésének egyszerre kell visszafognia az állami kiadásokat és teljesítenie azokat a választási ígéreteket, amelyek hozzájárultak Orbán Viktor fölötti elsöprő választási győzelméhez – írja a Reuters . Magyar Péter az áprilisi választáson váltotta le Orbán Viktort, többek között azzal az ígérettel, hogy felszabadítja a Magyarországnak járó, milliárdos eurós nagyságrendű uniós forrásokat, valamint az országot az euró bevezetésének irányába tereli. A győzelem óta a hazai részvénypiacok erősödtek, a forint Közép-Európa legjobban teljesítő devizájává vált, miközben az állam finanszírozási költségei a magasabb, „A” kategóriás hitelminősítéssel rendelkező Lengyelország szintje alá csökkentek. A múlt héten ugyanakkor olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint az államháztartási hiány idén ismét meghaladhatja a GDP 7 százalékát. Ez nehéz döntések elé állítja Magyart első költségvetése összeállításakor. Liam Peach, a Capital Economics elemzője szerint a készülő költségvetés lesz a kormány fiskális hitelességének első valódi próbája. Úgy vélte, a közelmúltbeli hiányfigyelmeztetések részben arra szolgálnak, hogy felkészítsék a piacokat és a közvéleményt a várhatóan fájdalmas költségvetési megszorításokra. A Pénzügyminisztérium nem válaszolt a Reuters kérdésére, miként kívánja összeegyeztetni az egymással versengő célokat. Bár Magyarnak mérsékelnie kell a várhatóan az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát, tisztában van azzal is, hogy politikai támogatottságát fenn kell tartania, ha hosszabb távú programját sikerre akarja vinni. A Median legutóbbi felmérése szerint a biztos pártválasztók 73 százaléka támogatja a Tisza Pártot, míg a Fidesz támogatottsága 21 százalék. A Wood & Company elemzői szerint Figyelmeztettek, hogy Piotr Kalisz, a Citi közgazdásza szerint a költségvetési kiadáscsökkentések kulcsfontosságú próbatételt jelentenek Magyar számára. Ahhoz, hogy a 2030-as cél, vagyis a maastrichti eurócsatlakozási feltételek teljesítése reális maradjon, a kormánynak 2027-ben a 2026-os szinthez képest legalább a GDP 1 százalékának megfelelő hiánycsökkentést kellene felmutatnia, valamint világos tervet kellene ismertetnie az azt követő időszakra is. Kalisz szerint a GDP 0,6-1 százalékának megfelelő hiánycsökkentés összhangban állna az euró bevezetésének feltételeivel, igaz, várhatóan csak 2030 után. Ha azonban a szigorítás mértéke 2027-ben nem érné el a GDP 0,6 százalékát, az azt jelezné, hogy az euró bevezetése már nem számít a kormány elsődleges céljának. Malgorzata Krzywicka, a Fitch Ratings elemzője szerint ugyan kedvező fejlemény, hogy Magyarország finanszírozási költségei csökkentek, ugyanakkor a kormány költségcsökkentési programjának több fontos eleme – például az állami szerződések és kiadások felülvizsgálata – továbbra is bizonytalan. Az S&P Global elemzői hozzátették: Szerintük középtávú, a kiadások ellenőrzését is magában foglaló fiskális terv hiányában a költségvetési pálya kevésbé lesz kiszámítható, és sérülékenyebbé válhat a külső gazdasági sokkokkal szemben. Magyar Péter szerint köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált. A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol – mondta Magyar Péter , aki rámutatott arra is, hogy a költségvetés átvilágítása után azt látják, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet. Egy kifeszített helyzetben vette át a kassza kulcsát Magyar Péter, tehát ha helyet akar csinálni az ígéreteinek, akkor három lehetősége van: