● news.bsdnet.hu

Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) szabályainak életszerűbbé tételét javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A szervezet szerint a rovarölő szeres kezelések elektronikus rögzítésére jelenleg előírt 24 órás határidő meghosszabbítása jelentősen csökkentené a gazdálkodók adminisztratív terheit és a hibázásból eredő szankciók kockázatát, miközben a környezet- és fogyasztóvédelmi célok továbbra is maradéktalanul érvényesülhetnének. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A NAK több mint 100 ezer termelő számára nyújt rendszeresen segítséget az agrártámogatások igénylésében és az egyéb adminisztratív feladatok ellátásában. A kamara egy új cikksorozatban mutatja be azokat a javaslatokat, amelyekkel mérsékelhetők a gazdálkodók adminisztrációs terhei, valamint csökkenthető a támogatások visszafizetésének kockázata. A szervezet hangsúlyozza, hogy a hazai agrárium digitális átállása közös érdek, hiszen az adatvezérelt gazdálkodás a fenntartható termelés és a nyomon követhetőség egyik alapfeltétele. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás több ponton olyan gyakorlati nehézségeket okoz, amelyek indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. A jogszabályok betartásának ellenőrzésében továbbra is a helyszíni, szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzések és a mintavételezések jelentik a leghatékonyabb eszközt – Fotó: Shutterstock A hatályos, a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet értelmében a 10 hektárnál nagyobb szántóföldi területen gazdálkodóknak a rovarölő szeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell a Nébih Elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerében . A szabályozás célja a nyomon követhetőség biztosítása és a méhek védelme, azonban a gyakorlatban ez a rövid határidő jelentős adminisztratív és technikai kihívásokat okoz. A kamara szerint különösen a kisebb gazdaságok számára jelent komoly terhet a 24 órás adatrögzítési kötelezettség , hiszen nem minden esetben áll rendelkezésre ilyen rövid idő alatt megfelelő szakmai vagy technikai segítség. Emellett a szűk határidő növeli az adminisztrációs hibák esélyét, amelyek akár szankciókat vagy agrártámogatások csökkentését is eredményezhetik. A NAK kiemeli, hogy a fogyasztók és a környezet, különösen a beporzó rovarok védelme továbbra is elsődleges szempont. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az utólagos, 24 órán belüli elektronikus adatrögzítés önmagában nem garantálja a növényvédelmi kezelések biztonságát, hiszen az adminisztráció a már elvégzett munkát követi. A jogszabályok betartásának ellenőrzésében továbbra is a helyszíni, szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzések és a mintavételezések jelentik a leghatékonyabb eszközt, míg az eGN rendszer elsődleges szerepe a nyomon követés és az adminisztratív támogatás lehetne. A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió vonatkozó végrehajtási rendelete a magyar szabályozásnál jóval rugalmasabb: az adatok elektronikus rendszerbe történő átvezetésére általánosan 30 napos határidőt biztosít, sőt 2030. január 1-jéig a tagállamok ennél hosszabb időtartamot is alkalmazhatnak.  Ennek alapján a NAK azt javasolja, hogy a növényvédelmi kezelések 24 órán belüli papíralapú vagy helyi digitális nyilvántartása továbbra is maradjon kötelező, így a helyszíni ellenőrzésekhez szükséges információk változatlanul rendelkezésre állnának. A szervezet szerint egy, a gyakorlati tapasztalatokra épülő, életszerűbb szabályozás egyszerre szolgálná a környezet- és fogyasztóvédelmi célokat, miközben jelentősen mérsékelné a gazdálkodók adminisztratív terheit és a szankciók kockázatát. A NAK bízik abban, hogy a szakmai szervezetek, a hatóságok és a gazdálkodók együttműködésével olyan kompromisszumos megoldás születhet, amely egyaránt biztosítja az élelmiszer-biztonságot, a fenntartható mezőgazdasági termelést és a jogkövető gazdálkodás támogatását. A témáról részletesebb szakmai összefoglaló a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján olvasható. Forrás: NAK Indexkép: shutterstock.com