● news.bsdnet.hu

A munkavállalók körében 2026 elején kezdett fokozódni a feszültség, miután a vállalat először bejelentette, hogy abban az évben egyáltalán nem lesz béremelés, majd később úgy módosította álláspontját, hogy a bérfejlesztés csak egy későbbi időpontban várható. Az elégedetlenséget tovább szította, hogy a cég a 2025-ös évre vonatkozóan rekordbevételről számolt be. Az elmúlt időszakban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) helyi tagsága mintegy 30 főről közel 200 főre duzzadt, ami jelentősen javította a dolgozók alkupozícióját. Bár áprilisban az IKEA végrehajtott egy teljesítményalapú, differenciált bérfejlesztést, ez a munkatársak többségének anyagi helyzetét nem rendezte érdemben, így informális sztrájkkészültség alakult ki az áruházakban. Mi is beszámoltunk róla , hogy a magyarországi IKEA-áruházakban „Ready to strike” és „Sztrájk készültség” feliratú kitűzők jelentek meg a dolgozók ruházatán, ami az információink szerint a szakszervezeti bértárgyalásokhoz kapcsolódó munkavállalói véleménynyilvánítást jelezte. Akkor a vállalat azt nyilatkozta lapunknak, hogy folyamatos a párbeszéd a munkavállalókkal és érdekképviseleteikkel, ugyanakkor a konkrét tárgyalási részletekre nem tértek ki. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke most elmondta, hogy a szakszervezet öt tárgyalási fordulót tartott a cég képviselőivel, köztük az anyavállalat nemzetközi küldöttével is, de nem tudtak egyezségre jutni. Az IKEA ugyanis a pénzügyi év augusztus 31-i zárásáig minden bérfejlesztést elutasított. A dolgozói képviselet három alternatív javaslatot is benyújtott. Elsőként tízszázalékos alapbéremelést kértek, majd ennek elutasítása után a pénzügyi év végéig szóló egyszeri kifizetésre tettek javaslatot, végül pedig SZÉP-kártyás juttatást igényeltek a munkatársaknak. Mivel a vállalat vezetése mindegyik felvetésre kategorikus nemmel válaszolt, a múlt héten hivatalosan is megalakult a sztrájkbizottság. A sztrájktárgyalások során a munkavállalók átadták a hivatalos követeléslistájukat, amelyben a felsővezetést kivéve minden dolgozó számára telephelytől független, egységes, hatszázalékos alapbéremelést kérnek 2026. július 1-jétől. Emellett rögzítenék, hogy a felek minden évben december eleje és január vége között rendszeres bértárgyalásokat tartsanak. Elvárják továbbá, hogy a 2027-es üzleti év első harmadában közösen dolgozzanak ki egy új javadalmazási rendszert, valamint kezdjék meg a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges egyeztetéseket. Követelik azt is, hogy a vállalat a szakszervezettel együttműködve vezesse be az Európai Unió bértranszparenciáról szóló irányelvét. A bérköltségeken való megtakarítás nem csupán magyarországi sajátosság az IKEA-nál. A nemzetközi sajtó már 2025 novemberében beszámolt arról, hogy a hollandiai székhelyű vállalat globális szinten szigorította a kiadásait . A költségcsökkentés hátterében részben a Donald Trump által bevezetett amerikai vámok, részben pedig a nyersanyagok, például a fa, valamint a szállítás megugró árai állnak. Mivel a cég el akarja kerülni a fogyasztói árak emelését, miközben megpróbálja megállítani az értékesítés visszaesését, ezt az üzleti stratégiát elsősorban a munkavállalói költségek radikális lefaragásával igyekszik megvalósítani.