● news.bsdnet.hu

Az amerikai elnök még 24 órája sem volt jelen a NATO-csúcson, amikor már lesújtó véleményt mondott a szervezetről, amelyben nagymértékben csalódott, elsősorban az iráni háborúban vállalt, pontosabban nem vállalt szerepe miatt. De nem is kell Amerikának a NATO segítsége - jegyezte meg végül Trump. Majd amikor kiderült, hogy előző iráni csapást ért egy olajszállítót a néhány hete megnyitott Hormuzi-szorosban, Donald Trump gondolkodás nélkü l válaszcsapást rendelt el Iránnal szemben, felrúgva az amúgy is törékeny tűzszünetet. Persze Teherán sem hagyta ezt válasz nélkül és Kuvaitban, illetve Bahreinben támadott amerikai támaszpontokat. A csúcs második napján reggelén pedig maga az amerikai elnök jelentette be, hogy ezzel véget is ért a hónapok alatt, kínkeservesen tető alá hozott iráni-amerikai tűzszüneti keretmegállapodás. Mindeközben Trump minden alkalmat megragadott a csúcstalálkozón, hogy fényezze magát és elnöksége másfél évét a sajtó előtt. Az Erdogannal tartott közös tájékoztató néhány visszatérő, kínos csúsztatásait  szedtük csokorba . Trump állítása:  Erdogan török elnök mellett állva ismét méltatta saját külpolitikai sikereit és megint elsütötte: „Tudják, én nyolc háborút rendeztem el és zártam le.” A valóság:  Ha egyenként végigmegyünk Trump listáján, akkor látszik, hogy az erősen torzít. Olyan konfliktusokat is ide sorol, amelyek az ő hivatali ideje alatt soha nem váltak háborús konfliktussá, mint például az Egyiptom és Etiópia közötti diplomáciai vita, vagy a Szerbia és Koszovó  közötti feszültség. Emellett szerepel a listáján Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság konfliktusa, amelyet ugyan a Trump-adminisztráció megpróbált rendezni, ám a mai napig nem zárult le. A gázai övezetben az Izrael és a Hamász közötti háborút is lezártként említi, miközben az izraeli légicsapások még most napi szintűek. Az Izrael és Irán közötti rövid, 2025-ös konfliktust, az úgynevezett 12 napos háborút is megoldottnak tekintette, holott Izrael az Egyesült Államokkal karöltve éppen idén februárban támadta meg Iránt. Trump állítása: Trump mindenkit lehengerlő magabiztossággal állította, hogy második elnöki ciklusának első 12 hónapjában „pontosan 19,2 ezer milliárd dollárt fektettek be külföldiek az Egyesült Államokban”, és mivel már lassan 18 hónapja van ismét hivatalban, ez a szám mostanra lényegesen magasabb. A valóság: Ez egy hasraütésszerűen bemondott csillagászati összeg, amelynek nem sok valóság alapja van. Trump kijelentésekor még a Fehér Ház hivatalos weboldala is „csak” 10,6 ezer milliárd dollárnyi „főbb beruházási bejelentést” tüntetett fel erre a ciklusra – ám a tények ellenőrzése azt mutatja, hogy ez a kormányzati adat is erősen kozmetikázott. Az alaposabb elemzések kimutatták, hogy a Fehér Ház olyan homályos „kétoldalú kereskedelmi” ígéreteket és szándéknyilatkozatokat is tényleges amerikai beruházásként könyvelt el, amelyekből később semmi sem lett. Kicsit hasonlatosan az Orbán-kormány sikerpropagandájához, amikor Szijjártó Péter kétnaponta jelentette be az újabb és újabb külföldi befektetéseket Magyarországon, amelyek egy része sohasem valósilt meg. Ha megnézzük a hivatalos amerikai szövetségi adatokat, akkor azokból az derül ki, hogy az új, közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) az Egyesült Államokban mindössze 232 milliárd dollárt tettek ki 2025-ben. Trump állítása: Trump a sajtótájékoztatón ismét „elcsalt választásnak” nevezte a 2020-ast. A valóság: Ez bizonyított hazugság. Donald Trump tiszta és demokratikus választáson veszített Joe Bidennel szemben. Ezt az amerikai bíróságok, a saját igazságügyi minisztériuma és a szövetségi államok választási tisztviselői is számtalanszor megállapították. Trump ankarai szereplése tökéletesen illeszkedik azon, régóta megfigyelhető megnyilvánulásainak sorába, amellyel saját üzleti ügyeit és politikai brandjét védi. Ezzel kapcsolatban most csak két példát idéznék, az egyik a Lincoln-asztalai, a másik pedig a jótékonykodás az elnöki fizetésével. Trump korábban többször azzal védte meg azt a döntését, hogy elnökként is megtartotta magánvállalkozásait, hogy a történészek szerint Abraham Lincoln is két külön asztalt tartott az irodájában. Az egyiket az államügyek bonyolításakor használta, a másikat pedig a saját jogi praxisának és üzleteinek intézésekor. Az Abraham Lincoln Elnöki Könyvtár és Múzeum történészei ezt azonnal cáfolták, állítva, hogy Lincoln elnökké választásakor azonnal felszámolta ügyvédi praxisát, és a Fehér Házban egyetlen íróasztalt használt, azt is kizárólag állami feladatokra. Trump és csapata 2025-ös hivatalba lépésekor ismét megfogadta, hogy nem veszi fel a 400 000 dolláros éves elnöki fizetését. Bár az első ciklusában ezt nyilvános csekkátadásokkal demonstrálta, ám a későbbi adóbevallásokból kiderült, hogy utolsó évében például - a bevallás szerint - egyetlen dollárt sem költött jótékonykodásra. Miután tudjuk, hogy Donald Trump ravasz üzletember, ezért az elnöki fizetés eljótékonykodása merőben szokatlan jelenség nála. Arra azért mindig is odafigyelt, hogy elnökként csak a saját tulajdonában lévő luxushotelekben és golfklubokban szálljon meg. Az őt védő Secret Service és a kormányzati stáb szállását, étkeztetését és járműbérlését pedig a szövetségi állam piaci áron számlázza ki, így a Trump-vállalkozásokhoz nagyságrendekkel több közpénz vándorol vissza az adófizetők zsebéből, mint amennyit az elnök a fizetése felajánlásával eladományoz. És ha már elnöki fizetés, természetesen az az állítása is hamis, hogy ő az egyetlen amerikai elnök, aki az éves fizetését jótékony célra ajánlja fel. Herbert Hoover az 1930-as években sikeres bányamérnökként és üzletemberként hatalmas magánvagyont halmozott fel, mielőtt politizálni kezdett. Egész politikusi karrierje alatt – miniszterként, majd elnökként is – úgy viselkedett és azt képviselte, hogy nehogy megvádolják azzal, hogy a pénzért keresi a közbizalmat. Az elnöki fizetését egy elkülönített számlán gyűjtötte, és teljes egészében jótékonysági szervezetek között osztotta szét, sőt, részben ebből egészítette ki saját beosztottjai fizetését is időről időre. John F. Kennedy a hatvanas években lett elnök és Amerika  egyik leggazdagabb családjából származott, hiszen már 21 évesen milliomos volt éppen a családi alapoknak köszönhetően. Az már kevéssé ismert, hogy Kennedy nemcsak a teljes elnöki fizetésével jótékonykodott (ami akkor évi 100 000 dollár volt), hanem a megelőző 14 év alatti kongresszusi és szenátusi képviselői fizetését is kivétel nélkül eladományozta. (Borítókép: Donald Trump és Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2026. július 7-én. Fotó: Emrah Gurel / Pool / Getty Images)