● news.bsdnet.hu

A Mol különadójából származó többletbevételt továbbra is a rezsivédelem finanszírozására fordítaná Bencsik János, aki erről módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának szerdai ülésén. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság fideszes elnökének indoklása szerint a magyar villamosenergia-rendszer a következő években jelentős többletköltségekkel nézhet szembe, ezért indokolt fenntartani a korábbi gyakorlatot, amely a különadóból származó bevételeket a rezsivédelmi alapba irányította – számolt be a Világgazdaság a testület ülésén elhangzottakról . A képviselő szerint a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításával összefüggő munkálatok átmeneti termeléskiesést okozhatnak – akár 500 megawattosat is –, miközben Paks II legkorábban a következő évtized közepén, 2035-től állhat üzembe. Úgy véli, a jelenlegi és a tervezett gázerőművi kapacitások önmagukban nem lesznek elegendők a kieső nukleáris termelés pótlására, a megújuló energiaforrások időjárásfüggő termelése pedig tovább növeli a rendszer kiegyensúlyozásának költségeit. A parlament előtt fekvő javaslat módosítaná magát az extraprofitadót is: a tervezet szerint a pozitív árkülönbözet hordónkénti 2 és 5 dollár közötti részére 50, az 5 dollár feletti részre 95 százalékos különadó vonatkozna. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor nem támogatja, hogy a többletbevételt előre meghatározott célra különítsék el. Kövesdy Attila adóügyekért felelős államtitkár a bizottsági ülésen kifejtette: a kormány bevételnövelő intézkedésként tekint az extraprofitadóra, amely a költségvetés bevételi oldalának stabilitását szolgálja, felhasználásáról pedig a költségvetési törvény rendelkezik majd – vagyis nincs automatikus kapcsolat a többletbevétel és a rezsicsökkentés között.A vita hátterében a magyar villamosenergia-rendszer következő éveinek kihívásai állnak. Jelenleg a Paksi Atomerőmű adja a hazai termelés mintegy 40–42 százalékát, a megújuló energiaforrások részesedése pedig megközelíti a 35 százalékot, ezen belül a napenergia a meghatározó. A gázerőművek a termelés 13–16 százalékát biztosítják, miközben több új beruházás is folyamatban van: Tiszaújvárosban az MVM Tisza Erőmű két, egyenként 499 megawattos blokkja épül (összesen csaknem 1000 megawatt, 2029–2030-as üzembe állással), Visontán pedig a Mátrai Erőműben egy legfeljebb 650 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás blokk váltja ki a széntüzelést. A kapacitásbővítéseknek köszönhetően az éves átlagos importarány a korábbi 25–30 százalékról húsz százalék közelébe csökkent.