● news.bsdnet.hu

Ugyan Magyarország még nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de már több ügyben is nyomoznak – Laura Codruța Kövesi exkluzív interjút adott a Magyar Hangnak, elsőként a hazai sajtóban. 2006-ban nevezték ki Románia legfőbb ügyészének – az ország történelmében ő volt az első nő és egyben a legfiatalabb személy ezen a poszton. Emellett ő az egyetlen főügyész 1989. decembere óta, aki végig kitöltötte a mandátumát, miközben – az Országos Korrupcióllenes Ügyészség (DNA) vezetőjeként – politikusok tucatjait juttatta rács mögé. 2016-ban megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségéért és az eközben tanúsított rendkívüli bátorságáért. 2019 októberében az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta kinevezését az Európai Főügyészség (EPPO) élére. A mandátuma hét évig tart, tehát idén ősszel jár le. A sepsiszentgyörgyi születésű főügyésznek egyébként nincsenek magyar gyökerei, (volt) férje után kapta a Kövesi nevet. – Az áprilisi választásokon győztes párt egyik legfontosabb ígérete volt az, hogy Magyarország azonnal csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Napokon belül lesz új parlament és várhatóan új kormány is – hogyan történik egy ilyen csatlakozás, kinek mit kell tennie és leghamarabb mikortól lehet Magyarország az EPPO huszonötödik csatlakozó állama?– Az eljárás egyértelmű: a magyar hatóságoknak levelet kell küldeniük az Európai Bizottságnak, amelyben kinyilvánítják csatlakozási szándékukat az EPPO-hoz. Ezt az Európai Bizottság szintjén kell megvitatni, és miután a felek megegyeztek, valamint a magyar hatóságok beépítették az EPPO-rendeletet a magyar jogba, azonnal megkezdhetjük a közös munkát. Szeretném elmondani, hogy hatalmas tapasztalatunk van a bővítéssel kapcsolatban, mert tavaly Lengyelország és Svédország is csatlakozott az EPPO-hoz. Két teljesen különböző helyzetről van szó, és ha megengedi, elmagyarázom, hogy miért. Amikor a magyar hatóságok benyújtják a kérelmet, el kell dönteniük, hogy a hatáskör tekintetében mikortól akarnak csatlakozni. Ez egy politikai döntés Magyarország és az európai hatóságok között. Van a svéd modell: amikor ők csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, a hatáskör csak attól az időponttól kezdődött. Ezzel szemben Lengyelország úgy döntött, hogy visszamenőlegesen csatlakozik az EPPO-hoz, a hatáskör náluk 2021-től kezdődött, amikor az Európai Ügyészség elkezdett működni. Hogy milyen sebességgel fogják elfogadni a jogszabályokat, mikorra fogják megtenni az összes adminisztratív intézkedést Magyarországon, az kizárólag a magyar hatóságoktól függ. Az EPPO szempontjából készen állunk, már van egy listánk azokról a teendőkről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy működőképes irodánk legyen önöknél. Arra várunk, hogy kinevezzék az új kormányt és meghozzák ezeket a döntéseket. – Ez azt is jelenti, hogy a leköszönő kormányt érintő ügyeket is kivizsgálhatják, ha Magyarország ezt elfogadja.– Ismétlem, Önöktől függ, milyen messzire akarnak visszamenni az időben! Ez a magyar hatóságok és az európai hatóságok közötti politikai döntés. Most nagyon világosan kell fogalmaznom: az EPPO bűncselekményeket vizsgál, nem egy kormányzat vizsgálatára hozták létre. Tehát nem szolgálunk politikai célokat, és nem vagyunk a politikai bosszú eszközei. Nem vagyunk valamiféle erkölcsi hatóság sem, mi a bűncselekmények után nyomozunk. Amint Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, megnyitjuk az irodánkat, és megkezdjük működésünket az önök országában. Minden olyan bűncselekményt kivizsgálunk, amely a hatáskörünkbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz útját vizsgáljuk, de nem minden egyes cent útját. Van egy küszöbérték: akkor van feladatunk, ha a kár meghaladja a 10 000 eurót, vagy – amennyiben áfa- vagy vámcsalásról van szó, amely legalább két tagállamot érint – ha a keletkezett kár meghaladja a 10 millió eurót. Ez a mi hatáskörünk, ezeket a bűncselekményeket az EPPO fogja kivizsgálni. Ha ezeket a bűncselekményeket például különböző köztisztviselők vagy politikailag exponált személyek követték el, természetesen akkor is nyomozunk. De szeretném egyértelművé tenni, hogy nem azért hoztak létre minket, hogy politikai csatákat vívjunk vagy politikai bosszút oldjunk meg. • Mi lenne a külön tétje a magyarországi munkájuknak?• Meddig mehetnek vissza az időben?• Hogyan működnének Magyarországon?• Segíthet-e az Európai Ügyészég a vagyonvisszaszerzésben?• Milyen tapasztalatokat szereztek a lengyel csatlakozás során?• Miben várnak segítséget Magyar Pétertől? Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést aHang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre! Már előfizető vagyok,bejelentkezem! Lapigazgató, de igazából újságíró immár több mint 30 éve. Határon túli magyarok, nemzetközi témák, konfliktus-övezetek és sok minden más. Erdély az indulás, már Budapest az otthon és vagy 150 ország a nagyvilágból az ideiglenes állomás. Ő a  szerkesztőség zakuszkafelelőse.