● news.bsdnet.hu

A közlemény szerint a 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés még 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el 2025 júniusában. Az új kormány által elvégzett átvilágítás ezzel szemben azt állapította meg, hogy amennyiben nem történik kormányváltás, a hiány további intézkedések nélkül a GDP 8,3 százalékára emelkedett volna. Az Európai Unióval kötött megállapodásnak és a kormány eddigi lépéseinek köszönhetően azonban az idei évre – újabb intézkedések nélkül – a GDP 7,5 százalékára sikerült mérsékelni a várható hiányt. A tárca szerint az átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés 6,8 százalékos hiányt mutatott, és ennek tételes felülvizsgálata megerősítette, hogy a hiányt növelő tényezők valósak. A 3,1 százalékpontos eltérés nagy része politikai döntésekhez köthető: Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett – írja a közlemény. A közlemény kiemeli: a költségvetés a GDP 1,1 százalékának megfelelő, 969 milliárd forintos uniós forrással számolt, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós feltételek nem teljesítése miatt valójában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). Ha ezt a bevételt nem számítják hozzá, akkor derül ki, hogy a hiány a korábbi kormányzat hatalmon maradása esetén további lépések nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna. A tárca szerint ez egyértelműen mutatja, hogy a kampányban vállalt, a GDP 2 százalékával számolható transzferekre és adócsökkentésekre – amelyeknek csak a fele épült be a költségvetésbe – nem volt valódi fedezet. A közlemény szerint helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRF) keretében érkező 6,5 milliárd eurós támogatás 2026-ban 1086 milliárd forinttal, a GDP 1,2 százalékával csökkenti a hiányt; ennek nagyobbik része a korábban végrehajtott programokhoz kapcsolódó, 2,7 milliárd eurós tétel. Ugyanakkor a 3,5 milliárd eurós kedvezményes RRF-hitelhez kapcsolódó, költségvetési körön kívülre irányuló augusztusi transzferek – mint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, illetve az IRIS2 és az AI Gigafactories uniós programok kiadásai – összesen 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik idén a hiányt. A két hatás egyenlegeként az EU-megállapodás összességében 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával mérsékli az idei államháztartási hiányt. A tőkeemelések miatt augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény keletkezik, amelyre az Államadósság Kezelő Központ a közlemény szerint a hét elején 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással készült fel. A minisztérium közleményében arról ír, az örökölt hiányt tovább csökkenti az EU-támogatások lehívása (0,5 százalékpont), a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékpont), valamint a forint erősödése és a hozamok mérséklődése (0,1 százalékpont). Ennek eredőjeként további lépések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne. A kormány az új hiánycélt augusztus végén, a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti benyújtásakor jelöli majd ki. A tárca szerint az idei évet több jelentős egyszeri tétel is terheli – a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletkiadások és a halasztott önkormányzati kifizetések –, amelyek együttesen a GDP 0,9 százalékával rontják az egyenleget. Ezek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna. A 2027-es kilátásokat illetően a közlemény szerint az édesanyák adómentességének jövőre ütemezett kiterjesztése 0,2, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1, az Otthon Start Program pedig szintén 0,1 százalékponttal növelheti a hiányt a 2026-os, egyszeri tételek nélküli szinthez képest. Ezt ellensúlyozza a csökkenő kamatkiadás (0,2), az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások mérséklődése (0,2), a hazai társfinanszírozás csökkenése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások visszafogása (0,3 százalékpont). Mindezek alapján további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány valószínűsíthető. A kormány a 2026-os költségvetés módosítását és az új hiánycélt augusztus végéig terjeszti a Parlament elé, a 2027-es költségvetést és a középtávú költségvetési tervet pedig október végéig nyújtja be – közölte a Pénzügyminisztérium.