● news.bsdnet.hu

A döntés szélesebb felhatalmazást ad a NATO-erőknek, így egyebek mellett jogkört kapnak arra, hogy megsemmisítsék a balti államok légterét fenyegető objektumokat. A litván elnök rámutatott, hogy mivel a térség országai hibrid fenyegetésekkel és dróntámadásokkal néznek szembe, a missziót ellátó szövetséges erők tágabb feladatkört kapnak. [A jelenlegi] légtérrendészeti missziót békeidőre tervezték, amikor a vadászgépek még a repülőgépek elfogásával és kísérésével reagáltak az incidensekre. Ezzel azt bizonyítjuk, hogy odafigyelünk az incidensekre. Ez az elrettentés egyik formája - fogalmazott Gitanas Nausėda újságíróknak. Margus Tsahkna észt külügyminiszter a közösségi oldalán arról írt, hogy a megújított misszió nagyobb rugalmasságot és gyorsabb reagálást tesz lehetővé a légi fenyegetésekkel szemben. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter hozzátette, hogy a lakosság nem fog látható változást tapasztalni, hiszen a gépek továbbra is repülni fognak, és folytatódnak a légtérrendészeti műveletek is. A fő különbség a részletekben rejlik, konkrétabban a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokságának és a pilótáknak biztosított hatáskörben. Természetesen ezekbe a részletekbe nem bocsátkozhatunk, de az új rendszer nagyobb rugalmasságot és rövidebb reagálási időt biztosít - magyarázta Pevkur. Egyszóval a jövőben már nem lesz szükség politikai szintű egyeztetésre ahhoz, hogy lelőjenek egy, a védelmi szövetség légterét megsértő drónt. A NATO balti légtérrendészeti misszióját 2004-ben indították el Litvániában, Lettországban és Észtországban , mivel a három, Oroszországgal határos balti állam nem rendelkezik saját vadászgépekkel. A missziót az orosz agresszió 2014-es kezdete után kibővítették, jelenleg három NATO-tagállam több mint tíz vadászgépe vesz részt benne rotációs alapon, a régió két légitámaszpontjáról felszállva. A Magyar Honvédség pilótái és Gripen vadászrepülői tavaly augusztus és december között szolgáltak a Baltikumban. A magyar Gripeneket ez idő alatt 22 alkalommal riasztották, pilótáink négy hónap alatt több mint 400 órát repültek. Az utóbbi időben megszaporodtak a NATO-tagállamok, különösen a keleti szárny légterét sértő incidensek. A legtöbb esetben az orosz elektronikai zavarás miatt pályát tévesztett ukrán drónokról volt szó. Az elmúlt hónapokban a NATO vadászgépei két alkalommal is lelőttek a balti légtérbe tévedt ukrán drónokat, először Észtország, majd Lettország felett. Az ankarai csúcson Mark Rutte főtitkár bejelentette a 40 milliárd dolláros Drone Edge kezdeményezést is, amely a dróntámadások elleni hatékonyabb védekezést szolgálja. Címlapkép forrása: MTI