● news.bsdnet.hu

Az IFLScience szerint a jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a Föld szárazföldjeinek mintegy 68 százaléka az északi féltekén található, ahol a kedvezőbb adottságok miatt a világ népességének közel 90 százaléka él. Az év ezen időszakában az északi félteke a Nap felé fordul, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy a világ lakosságának döntő része egyszerre legyen megvilágítva. A számítások szerint magyar idő szerint szerint 13 óra körül – a Föld népességének mintegy 99 százaléka valamilyen formában napfényt kap. Ekkor jellemzően csak Ausztrália, Új-Zéland, Délkelet-Ázsia egyes részei és az Antarktisz marad teljesen sötétben. Az elemzés ugyanakkor fontos részletre is felhívja a figyelmet: nem minden érintett tartózkodik teljes nappali világosságban. Sokan a szürkületi zónában vannak, amikor a Nap már a horizont alatt jár, de fénye még megvilágítja az eget. A világ népességének körülbelül 3 százaléka ilyenkor úgynevezett csillagászati szürkületben tartózkodik, amikor a Nap 12–18 fokkal a horizont alatt van, és az ég még elég sötét ahhoz, hogy csillagászati megfigyelések is lehetségesek legyenek. A kutatók szerint ezért részben definíció kérdése, hogy valóban kijelenthető-e: a Föld lakosságának 99 százaléka egyszerre „napfényben van”. Az idei elemzés azonban egy másik érdekességre is rávilágított: ez nem egy egyszeri esemény. A számítások alapján május közepe és július közepe között közel 60 napon át minden nap akad néhány perc, amikor az emberiség csaknem egésze egyszerre részesül a Nap fényéből. Az időpont naponta kis mértékben változik, de jellemzően 11 óra UTC környékére esik. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ