● news.bsdnet.hu

A bankkártyáját gyakorlatilag le is másolhatják a csalók, és ebből talán semmit nem vesz észre. 2026. július 9., 10:28 Szerző: Máté Levente A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön! Újabb trükkel próbálják meg lecsapolni a bankkártyák at: a kártyadigitalizációs csalók olyan SMS -ekkel és értesítésekkel dolgoznak, amelyek első ránézésre teljesen hivatalosnak tűnnek – a végeredmény viszont az, hogy a kártya egy idegen telefonon is használhatóvá válik egy digitális pénztárca részeként, az áldozat pedig gyakorlatilag elkezdi fizetni mások vásárlásait anélkül, hogy erről tudomást szerezne – figyelmeztetett a KiberPajzs . A digitális pénztárcák és az érintéses mobilfizetés néhány év alatt a mindennapi bankolás részévé vált, a bűnözők pedig pontosan arra a területre koncentrálnak, ahol a legtöbb pénz mozog. A kártyadigitalizációs csalás lényege az, hogy a csalók előbb megszerzik a bankkártya adatai t, majd valamilyen ürüggyel ráveszik az ügyfelet, hogy kiadja az egyszer használatos jóváhagyó kód ot. Ezzel a kóddal a kártya egy idegen telefonon vagy okoseszközön jelenik meg, a digitalizált kártyával pedig fizetéseket lehet elindítani úgy, mintha a tulajdonos saját maga használná a kártyát. A csalás első lépése szinte mindig a bizalom megszerzése. Felhívják az áldozatot, és gyakran banki ügyintézőként vagy rendőrként jelentkeznek be, és sürgős biztonsági problémára hivatkozva kérnek adatokat, jóváhagyásokat. Máskor adathalász SMS vagy e-mail érkezik, benne egy linkkel, amely megtévesztően hasonlít például a számlavezető bank hivatalos oldalára. Gyakori módszer az is, hogy online piactéren – például egy eladás vagy vétel kapcsán – küldenek fizetési linket, amely valójában adatgyűjtésre szolgál , vagy hamis alkalmazás telepítésére veszik rá az ügyfelet, amellyel távoli hozzáférést szereznek a készülékhez. A cél minden esetben ugyanaz: a kártyaadatok megszerzése , majd a digitalizáció jóváhagyásához szükséges egyszeri kód kicsalása. 2026. július 7., 12:48 A szorult helyzetbe került autósok lehetnek a csalók következő áldozatai. Máté Levente 2026. július 5., 13:23 A csalók a nyári időszakban is próbálkoznak, és akár nagyobb intézmények nevével is visszaélhetnek. Máté Levente 2026. június 22., 12:21 Különösen az idős emberek megtévesztésével próbálkoznak a csalók. Máté Levente Amikor a csalók elindítják a kártya digitalizálását, a bank biztonsági okból megerősítő kódot küld ki SMS-ben vagy a mobilbanki alkalmazáson keresztül. Ez az üzenet pontosan leírja, milyen művelethez kapcsolódik – például kártya digitalizációról, új eszköz regisztrációjáról, nem pedig egy szokásos vásárlásról vagy belépésről szól. A bűnözők ilyenkor különféle történetekkel próbálják rávenni az ügyfelet, hogy a kódot bediktálja : állítólag azonnal le kell tiltani egy gyanús tranzakciót, frissíteni kell a biztonsági beállításokat, vagy épp egy hibás fizetés korrekciója zajlik. Ha a kódot kiadják, a digitalizáció befejeződik, és a kártya gyakorlatilag átköltözik a csalók eszközére. A hazai esetek jól mutatják, sokan mennyire alulértékelik annak a jelentőségét, ha alacsonyabb összegű, ám ismeretlen tranzakciókat észlelnek a bankszámlájukon. Ahogyan arra a portál felhívta a figyelmet, az elmúlt időszakban akadt olyan ügyfél, aki a Wolt szolgáltatásához kapcsolódó tranzakció t észlelt, de mivel kisebb összegről volt szó, figyelmen kívül hagyta, mert úgy vélte, az az előfizetéséhez tartozik . Csak a bankkal folytatott egyeztetés után derült ki, hogy a kártyát ismeretlenek digitalizálták. Hasonló módszerrel dolgoztak a bűnözők akkor is, amikor a Netflix nevében csaltak ki először kisebb, majd nagyobb összegeket. Ahogyan arról korábban a 168.hu is beszámolt , számos nagyobb cég és ismert vállalat nevével is visszaélnek a csalók, sőt akár közműcégek nevében is küldhetnek megtévesztő üzenetek. A szakemberek azt tanácsolják, mindenki legyen körültekintő, ha furcsa tartalommal bíró üzenetet kap. Figyelmesen olvassa el az abban foglaltakat, és ellenőrizze a linket. Ha gyanús nak tűnik az üzenet, mindenképpen érdemes más, hivatalos forrásból tájékozódni, az ismeretlen linkekre pedig nem szabad rákattintani. (Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pexels)