● news.bsdnet.hu

Az Egyesült Államok és Irán egy békemegállapodás aláírásában egyezett meg június közepén, amivel kapcsolatban sokan úgy gondolták, hogy jelentős fordulatot hozhat a hadszíntéren, a nemzetközi kereskedelemben és a világgazdaságban egyaránt. A 14 pontos dokumentum rendelkezéseket tartalmaz a Hormuzi-szoros újranyitására, az Iránnal szembeni bizonyos pénzügyi korlátozások enyhítésére, emellett felvázolja az elvárásokat az iráni nukleáris program kérdésével kapcsolatban a jövőbeli tárgyalások során. A memorandummal egy 60 napos időszakot nyitottak meg a megállapodás végleges feltételeinek megtárgyalására. Ezt a két hónapot viszont valószínűleg nem töltik ki, mert úgy tűnik, a megállapodás felborult. Az Egyesült Államok szerda hajnalban újabb támadást indított Irán ellen, miután a perzsa állam három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban, habár az eszkalációs spirál kezdete jóval korábbra nyúlik vissza. Ahogy az várható volt, Teherán gyorsan reagált , és célba vette a Bahreinben és Kuvaitban található amerikai katonai létesítményeket. Mindeközben Teherán azzal vádolta Washingtont, hogy megsértette az iszlámábádi egyetértési megállapodást. Az iráni televízió arról számolt be, hogy számos robbanás hallatszott az iráni Kesm-szigeten, valamint Sirikben, de robbanások voltak a part menti Bandar Abbasz városában is, majd nem sokkal később Busehrben és annak környékén. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) azt közölte , hogy precíziós fegyverekkel több mint 80 helyszínt támadtak meg. A csapások több mint 60, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó kis hajót értek el a Hormuzi-szorosban és annak közelében, valamint az iráni légvédelmi rendszereket, a parancsnoki hálózatokat, a part menti radarállásokat és a hajóellenes rakétaképességeket is célba vették. Az iráni televízió szerint az amerikai légitámadások nagy része nem katonai célpontok ellen irányult. Ez ellentmond az Egyesült Államok azon állításának, miszerint ők csak a katonai létesítményeket és a hadsereg egyéb infrastruktúráját támadták. Az iráni Forradalmi Gárda közleményében kijelentette , hogy 85 amerikai katonai létesítményt vettek célba Bahreinben és Kuvaitban válaszul az amerikai csapásokra. Az iráni vezetés közölte , hogy határozott választ ad az amerikai agresszióra, hozzátéve, hogy Irán nem fogja megengedni, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a Hormuzi-szoros ügyeibe vagy annak irányításába. Ez utóbbi egy rendkívül fontos stratégiai cél Irán számára, mivel továbbra is kulcsszereplő kíván maradni a világ egyik legfontosabb energia-útvonalán. Az iráni hadsereg hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok számára következményekkel jár a tűzszünet ismételt és nyílt megsértése. Azt is hozzátették, hogy a térségben található összes amerikai támaszpont ezáltal jogos célponttá válik. Mohammad Bakir Kalibaf, az iráni parlament elnöke és főtárgyalója azt mondta , hogy az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemrégiben kötött megállapodást, és hozzátette, „ a zsarnokság és a zsarolás korszaka lejárt, mert az nem vezet sehova”, és a továbbiakban sem hátrálnak meg. A nyilatkozatok és a korábbi iráni stratégia alapján úgy tűnik, hogy Teherán elsősorban az alábbi célokat követheti: A kuvaiti hadsereg azt jelentette , hogy légvédelme visszaverte az ellenséges rakéta- és dróntámadásokat. A kuvaiti külügyminisztérium elítélte az ország ellen elkövetett ismételt iráni offenzívát, amely szerintük sérti szuverenitásukat. Kifejtették, hogy a támadások folytatása a feszültségcsökkentésre irányuló erőfeszítések szisztematikus aláásását jelenti. A kuvaiti hadsereg fenntartja törvényes jogát minden szükséges intézkedés meghozatalára szuverenitásának megőrzése és biztonságának védelme érdekében. A bahreini belügyminisztérium pedig arról is beszámolt , hogy háromszor volt riadó, és felszólították a lakosságot, hogy menjenek biztonságos helyre. Mark Rutte, a NATO főtitkára a szervezet ankarai csúcstalálkozójának úgy nyilatkozott , hogy az amerikai erők Irán elleni éjszakai támadásai „rendkívül szükségesek” voltak. A holland miniszterelnök, Rob Jetten is kijelentette , hogy el kell utasítani Teherán azon politikáját, amely a törékeny tűzszünet bármilyen megsértését célozza. A katari külügyminisztérium még az amerikai akciót megelőzően egy közleményében azt írta , hogy Doha kedden behívatta az iráni nagykövet helyettesét, és átadott neki egy hivatalos tiltakozó jegyzéket egy katari tartályhajó elleni támadás miatt, amely a szoros közelében haladt. A szaúdi külügyminisztérium szintén közleményben jelentette be, hogy a királyság a leghatározottabban elítéli, hogy Irán megtámadott egy szaúdi tartályhajót, miközben az áthaladt a Hormuzi-szoroson. A tűzszünet teljes összeomlásának lehetünk tanúi, ugyanis a jelenlegi körülmények azt mutatják, hogy a nyílt katonai eszkaláció újraindult. Habár az elmúlt hónapok történései alapján még nem zárható ki a diplomáciai visszarendeződés, a jelenlegi helyzet súlyosabbnak tűnik a korábbi feszült ciklusoknál. Ez utóbbi kijelentés nem a jelenlegi pusztításra, valamint a károk mértékére reflektál, hanem sokkal inkább az amerikai álláspontot, valamint a NATO és a nemzetközi közvélemény azon hozzáállását tükrözi, hogy a felek mozgástere a kompromisszumos rendezés irányába egyre szűkül. A megtorlások kölcsönös spirálja is beindult, ami mindig magában hordozza a regionális háború kockázatát. A rakétatámadások gyakoribbá, a drónháború pedig intenzívebbé válhat, nem beszélve arról, hogy a proxyerők is újra aktivizálódhatnak. Itt még lehet szerepe azoknak az Irán által támogatott iraki milíciáknak is, amelyek még nem hajlandók letenni a fegyvert (például a Kataib Hezbollah csoport). Az ő esetleges belépésük azzal fenyeget, hogy Irakon belül is harcok bontakozhatnak ki, mivel az új miniszterelnök, Ali al-Zaidi valószínűleg már nem nézné tétlenül, hogy országán belülről indítsanak támadó akciókat a térségbeli amerikai érdekeltségek ellen. Ami a gazdasági és energiaügyi hatásokat illeti, az olajárak körülbelül 6 százalékkal emelkedtek Trump bejelentése után, valamint az újabb eszkaláció a gázárakra és az inflációra is negatív hatással lehet. A már így is megcsappant befektetői bizalom további csökkenése várható, nem beszélve az energiaköltségek emelkedéséről. A világgazdasági növekedés tovább lassulhat, amire a Világbank is felhívta a figyelmet a legutóbbi jelentésében (a globális előrejelzés szerint a növekedés idén 3,4 százalékról 3,1 százalékra lassul a február 28-i háború miatt, de az újabb eszkaláció tovább ronthatja a kilátásokat). Továbbá az IMF prognózisa szerint az infláció 3,8 százalékról 4,4 százalékra emelkedik, de a jelenlegi események ezt is tovább fokozhatják. Emellett így tartós maradhat a közel-keleti turizmus összeomlása, ami lassítaná az Öböl menti arab országok diverzifikációs törekvéseit (a dubaji repülőterek első negyedéves forgalma 21 százalékkal esett vissza  2025 azonos időszakához képest). Ez utóbbi országok nagyon súlyos gazdasági károkat szenvednek el, ami miatt a korábbi, a konfliktusban betöltött mediátori szerepük folytatása sem tűnik reálisnak, amit az elmúlt 1-2 napban közzétett nyilatkozataik is bizonyítanak. Összességében véve a gazdasági visszaesés az egész térségben fokozódhat, de az elhúzódó konfliktus az egész világ számára komoly kihívásokat jelent. A szerző Közel-Kelet-szakértő . (Borítókép: Füst száll fel a légicsapásokat követően Teherán felett 2026. március 13-án. Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu / Getty Images)