● news.bsdnet.hu

Újabb pofont kaphatnak a magyar autósok a benzinkutakon, ráadásul a csapás most dupla erővel érkezhet. A kiújuló iráni konfliktus miatt megugró világpiaci olajár és a forint hirtelen gyengülése egyszerre fojtogatja a piacot. Bár a szakértők szerint a 75–85 dolláros sávban maradhat a nyersolaj ára, a kutakon napokon belül láthatóvá válhat a drágulás, különösen a gázolaj esetében. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról az Economx beszámolt, az Egyesült Államok július 7-én újabb csapásokat mért iráni célpontokra, emellett visszavonta az Iránnak korábban biztosított ideiglenes olajszankciós mentességet. Washington lépéseit azután jelentette be, hogy három, Katarból és Szaúd-Arábiából induló olajszállító hajót támadás ért a Hormuzi-szorosban. Bár Irán tagadta az érintettségét, Doha és Rijád egyaránt Teheránt tette felelőssé az incidensért. Az elmúlt két hétben furcsa mozgásokat produkált a benzin és a dízel üzemanyag ára. Az iráni háború végének hírére egyik nap a tervezett 7 forint helyett 30 forinttal csökkent, alámenve a védett árnak, a napokban pedig újra pár forintos növekedést produkál. Több tényező is szerepet játszik abban, hogy egy ideig még biztosan viszonylag magas szinten fognak maradni az üzemanyagárak . Hogy meddig emelkedhetnek, és várható-e újabb központi árstop, arról Perger Andrást , az Energiaklub energiaprogram vezetőjét kérdeztük meg. A nyersolaj árát jelenleg elsősorban a geopolitikai fejlemények határozzák meg - húzta alá a szakember. A fontos szállítási útvonalat jelentő Hormuzi-szorost is érintő iráni konfliktus kiújulására nyilvánvalóan áremelkedéssel reagált a piac, ahol az árak a június közepén született tűzszünet óta nem tértek még vissza a háború előtti 60 dolláros szintre, bár sor került korrekcióra a tavaszi, 90-100 dolláros szintről 70 dollárig. Egyelőre, rövid távon, az Európában irányadó Brent olajfajta esetében nagyjából a 75-85 dollár/hordó körüli sáv tűnik reálisnak, de ez erősen függ a közel-keleti helyzet alakulásától, valamint a piac kockázatértékelésétől. A magyarországi üzemanyagárakat egyszerre befolyásolja a világpiaci olajár és a forint dollárral szembeni árfolyama. Ezért akkor várható további drágulás, ha az olajár tartósan magasabb szintre kerül, vagy a forint érdemben gyengül. Mivel a napokban mindkettő bekövetkezett, ennek hatása várhatóan meg fog jelenni a kutakon. Ha a Brent olaj ára a fentebb írt 75-85 dollár körüli sávban marad, és az árfolyam sem omlik össze, akkor ez az áremelkedés mérsékelt lehet. Elsősorban a gázolaj ára reagálhat érzékenyebben a fejleményekre. A védett ár kivezetéséről szóló júniusi jogszabály rögzítette, hogy a kereskedelemért felelős miniszter, azaz Kapitány István, hatósági árakat vezethet be az üzemanyagokra a piaci viszonyok jelentős megváltozása esetén. A kormányzati beavatkozás azonban jelentheti például az adóterhek csökkentését vagy az árrések korlátozását is. Egy ilyen hatósági árnak azonban van költsége, azaz vagy a költségvetésnek vagy az üzemanyag-kereskedelemben érdekelt cégeknek kellene kifizetni a különbözetet. - Egy újabb hatósági árstop az eddigiekhez hasonlóan csökkenthetné ugyan a fogyasztói árakat, de veszteséget okozna a költségvetésnek vagy a cégeknek, az import csökkenésével pedig ellátásbiztonsági kockázatokkal járna, ahogy azt a 2022-es ársapka és a 2026-os védett ár idején már megtapasztalhattuk - mondta Perger András. Megkérdeztük a Gazdasági és Energetikai Minisztériumtól, hogy terveznek-e beavatkozást, ha az üzemanyagárak meghaladnának egy bizonyos szintet, és visszatérhetnek-e a védett árak a kutakon. A tárca válaszában azt közölte, hogy minden információ elhangzott a mai kormányinfón. Ezen azt mondta Köböl Anita szóvivő, hogy a kormány és Kapitány István szakminiszter folyamatosan figyelemmel kísérik az árakat, és ha a piaci folyamatok beavatkozást igényelnek, akkor a vonatkozó rendelet alapján a szaktárca vezetője azonnal és önállóan, tehát külön kormányzati felhatalmazás nélkül is dönthet a szükséges beavatkozásról. A szakember szerint nincs egyetlen, pontosan meghatározható "lélektani határ", amikor a magyar lakosság tömegesen és azonnal leteszi az autót. - Az üzemanyag iránti kereslet közmondásosan árrugalmatlan - fogalmazott a szakértő -, azaz a magyar lakosság közlekedési szokásai rövid távon rugalmatlanok. Különösen ott, ahol nincs megfelelő tömegközlekedési vagy egyéb alternatíva - tette hozzá. Szerinte érdemi fogyasztáscsökkenés csak akkor várható, ha a magas ár tartósan fennmarad, és emellett bővül a háztartások számára elérhető alternatívák kínálata. Ezért szakpolitikai szempontból nemcsak az árak kezelése fontos, hanem az autóhasználat kiváltását segítő közlekedési lehetőségek fejlesztése is. A Hormuzi-szoros esetleges ismételt lezárása Európát nem elsősorban az autósok üzemanyag-ellátásán keresztül érintené, hanem a légiközlekedésben okozhatna komoly gondokat. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet tanulmánya szerint az Európai Unió kerozinból nem önellátó. A napi mintegy 1,6 millió hordós fogyasztásból az európai finomítók körülbelül 1,1 millió hordót tudnak előállítani. A fennmaradó 500 ezer hordót importból fedezik. Ezt a kitettséget tovább növeli, hogy ennek a behozatala jelentős részben a Közel-Kelethez kapcsolódik. A késztermékként importált kerozint és a közel-keleti eredetű, Európában finomított nyersolajat együtt számolva az uniós kerozinellátás mintegy 30 százaléka függ a Hormuzi-szoroson áthaladó energiaszállítmányoktól. Emiatt egy tartós fennakadás ellátási problémákat és jelentős áremelkedést okozhatna az európai légiközlekedésben . üzemanyag