● news.bsdnet.hu

Történelmi, de mindenképpen médiatörténeti nap volt 2026. július 7-e Magyarországon, kedd délután ugyanis elsötétült a köztelevízió adása az M1 csatornáján , és órákon keresztül egy szöveg, ha úgy tetszik, vallomás volt látható a képernyőn. „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk” – szólt a szöveg, amit mára valószínűleg sokan már fejből is el tudnak mondani, rengetegen készítettek szelfit is a televíziójukkal, háttérben a fekete alapon fehér, nem mindennapi „adással”. Az egész világot bejárta a rendkívüli esemény , de a köztelevízió történetében bizony nem ez volt az első ikonikus nap, ami beírta magát a históriás könyvekbe. Akik legkésőbb a 80-as években születtek, élénken emlékezhetnek még 1993 telére, egészen pontosan december 12-re. Ez volt az a vasárnap, amikor a legátlagosabb napjukat töltötték a családok otthonaikban: leültek a televízió elé, amikor még nem lehetett 200 csatorna és 15 streaming szolgáltató műsorai közül válogatni, az akkori TV1-re kapcsoltak, ahol a szokásos Disney-blokk ment a délutáni órákban. Egészen konkrétan a Kacsameséket vetítették Dagobert bácsival, amikor váratlanul megszakították az adást, hogy bejelentsék az akkori miniszterelnök, Antall József halálhírét. Akik akkoriban voltak felnőttek, azokat nem érte váratlanul a hír, a kormányfő daganatos betegségéről már régóta lehetett tudni, de az adásmegszakítás mégis nyomot hagyott mindenkiben, főleg a gyerekekben, akik semmi másra nem vágytak, csak hogy mesét nézzenek. A gyerekek azóta felnőttek, és aki ott ült a képernyő előtt, máig tisztán emlékszik a pillanatra, amikor a Gonosz bálna című epizód elején Dagobert bácsi az asztalon tajtékzik, miután közölték vele a hírt, hogy egy hajónyi fagylalt eltűnt a gyárából, azt egy tengeri szörny falta fel. Az utolsó jelenet, hogy a magából kikelve ordító Dagobert bácsit a három ifjú kacsa, Niki, Tiki és Viki próbálja lefogni, majd a képernyő elsötétült, megjelent rajta a csatorna akkori logója, háttérzenének pedig bejátszották Chopin March funébre (Gyászinduló) kompozícióját. Ezután megjelent a képernyőn Boross Péter akkori belügyminiszter, aki bejelentette a kormányfő halálhírét. A nap hátralevő részében már nem tért vissza az eredeti adásterv, a csatornán Antall Józsefre emlékeztek, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is mondott beszédet. Kevésbé ismert eset, de nem ez volt az első adásmegszakítás a köztelevízión: 1991. augusztus 18-án szintén a Disney-blokk és ezzel együtt a gyerekek jártak pórul, amikor a Csipet csapatot megszakítva Máriapócsra kapcsoltak, ahol szentmisét celebrált II. János Pál pápa, aki ötnapos apostoli látogatáson vett részt Magyarországon. Ez az időszak, vagyis a rendszerváltás utáni évek egyébként is rendkívül konfrontatív volt, a Magyar Televízió gyakorlatilag monopóliumban volt, a kereskedelmi televíziózás még nem ért el az országba. A lakosság túlnyomó része innen tájékozódott, ezért óriási politikai tétje volt annak, ki irányítja az intézményt. Az akkori ellenzék, ha nem is annyira, mint a 2010-es és 2020-as években, de ugyanúgy kormánypárti elfogultsággal vádolta a híradó szerkesztését. A vezetői váltások, a szerkesztők és műsorvezetők cserélődése folyamatos volt ezekben az években, rendszeres vita tárgyát képezte, hogy kiegyensúlyozott-e a tájékoztatás. A nagy változás 1996-ban következett be, ekkor alkották meg a rádiózásról és televíziózásról szóló médiatörvényt, amivel úgy tűnt, megszűnhet az addigi „médiaháború”. A jogszabály egyik legfontosabb újítása az volt, hogy létrehozta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), amely a műsorszolgáltatók felügyeletét látta el, döntött a frekvenciapályázatokról és ellenőrizte a törvény betartását. Emellett meghatározta a közszolgálati médiumok – a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió – működésének kereteit, valamint létrehozta az ezek felügyeletét ellátó közalapítványi rendszert. A törvény egyik mérföldköveként megteremtették a jogi lehetőségét a kereskedelmi televíziózásnak, így 1997-ben elindult a TV2 és az RTL Klub, ezzel pedig látványosan megtört a köztelevízió hegemóniája a piacon. Bár a magyarországi médiatörténet egyik legfontosabb pontjának tartják a törvényt, amit széleskörű politikai kompromisszum mellett alkottak meg és fogadtak el, a politikai csatározások nem szűntek meg, csupán más keretek között zajlottak. Az ORTT tagjait ugyanis a parlamenti pártok delegálták, ami oda vezetett, hogy szakmai döntések helyett politikai alkuk születtek. A rendszer legnagyobb kritikája ekkoriban az volt, hogy a politikai befolyás nem szűnt meg, hanem intézményesült. A következő években továbbra is a kritikák kereszttüzében volt a köztelevízió, pénzügyi válságon is átesett, ikonikus esemény éveken át nem történt, amire mindenki emlékezne. A következő év, ami talán mindenkinek az emlékezetébe bevésődött, az 2006. A választásokat az MSZP nyerte tavasszal, majd a kormányfő, Gyurcsány Ferenc rendkívüli beszédet tartott július 27-én a köztévében, ami miatt a Magyar Televízió módosította az adástervet. Azért is volt különleges az a beszéd, mert egyáltalán nem volt különleges. Gyurcsány Ferenc semmi rendkívülit nem jelentett be, a hatperces, felvételről sugárzott beszédben tulajdonképpen a kormány tervét vázolta fel a következő parlamenti ciklus idejére. De ha 2006, és Gyurcsány Ferenc, akkor már mindenki tudja és rávágja: a tévészékház ostroma. Gyurcsány Ferenc még májusban egy zárt MSZP-frakcióülésen beszélt, ahol olyan, azóta már klasszikussá vált mondatok hangoztak el, mint az alábbiak: A beszéd szeptember 17-én nyilvánosságra került, a Magyar Rádió közölt elsőként belőle részleteket, majd folyamatosan vette át minden sajtóorgánum. A beszéd óriási felháborodást váltott ki a lakosság körében, még aznap spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, Gyurcsány Ferenc lemondását követelve. Akkor még nem lehetett tudni, de másnap történelmi napra ébredt Magyarország. A szeptember 18-i tüntetésen már több tízezres tömeg gyűlt össze, majd Toroczkai László (akkor még a HVIM elnöke volt) vezetésével átvonultak a Szabadság téri MTV-székházhoz, hogy megpróbálják beolvastatni a petíciójukat a televízió élő adásában. Az MTV vezetése ezt a lehetőséget elutasította, ezután pedig eszkalálódott a helyzet. A tömeg egy része kövekkel, üvegekkel és más tárgyakkal dobálta a rendőröket, akik kezdetben kis létszámban próbálták biztosítani az épületet. A rendőrség több alkalommal is megkísérelte visszaszorítani a tüntetőket, vízágyút is bevetettek, ám az akciók nem jártak sikerrel. A zavargásokban rendőrautókat gyújtottak fel, a lángok az MTV épületét is elérték. A televízióban ekkor az Este című műsor ment Baló György vezetésével, akinek a vendégei Navracsics Tibor, Juhász Ferenc akkori MSZP-alelnök és Török Gábor politológus voltak. A hírek már akkor is arról szóltak, hogy Baló György autóját is felgyújtották, majd későbbi visszaemlékezések igazolták, hogy a műsor vendégei az akkori TV-elnök, Rudi Zoltán irodájában kerestek menedéket. Az éjszaka folyamán a tüntetők egy része betört a Magyar Televízió Szabadság téri székházába, amelyet órákra elfoglaltak. Az épületben jelentős anyagi kár keletkezett, ami meghaladta a 200 millió forintot. Az ostromban több mint száz rendőr és legalább 50 tüntető sérült meg. A tüntetés ezután tüntetés-sorozattá vált, éveken keresztül meghatározták az utcai demonstrációk a közéletet, ezek közül is a leghíresebb a 2006. október 23-án történtek. A rendőrség könnygázt, vízágyúkat, gumilövedékeket és lovasrendőröket is bevetett a tömeg feloszlatására. Az összecsapásokban több százan megsérültek – tüntetők, járókelők és rendőrök egyaránt –, és később számos vita bontakozott ki arról, hogy a rendőri fellépés arányos és jogszerű volt-e. Az MTV a tévéostromtól függetlenül 2009-ben elköltözött (még 2006 előtt döntés született róla), székhelye azóta is a Kunigunda úton található, a következő „ostrom” már itt érte a köztelevíziót. 2018. december 16-án, a munka törvénykönyvének módosítása – a köznyelvben „rabszolgatörvénynek” nevezett jogszabály – elleni tüntetések után több ellenzéki országgyűlési képviselő az ekkor már MTVA-ként szereplő köztelevízió székházához vonult. Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Varju László, Arató Gergely és több más ellenzéki képviselő azt követelte, hogy élő adásban olvassák be ötpontos követelésüket, amelyben többek között a túlóraszabályok visszavonását, a bíróságok függetlenségének megőrzését, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a közmédia független működését sürgették. A politikusok arra hivatkoztak, hogy országgyűlési képviselőként joguk van belépni az intézménybe és ellenőrizni annak működését, az MTVA azonban nem tette lehetővé követeléseik adásba kerülését, úgy, ahogyan 2006-ban sem. Az épületben egész éjszaka feszült helyzet alakult ki. A képviselők élő internetes közvetítésekben dokumentálták, ahogy a biztonsági szolgálat megakadályozza mozgásukat, majd másnap hajnalban többüket – köztük Hadházy Ákost és Szél Bernadettet – biztonsági őrök vezették ki az épületből. A legnagyobb visszhangot Varju László esete váltotta ki, aki dulakodás közben elesett és megsérült, később pedig az ügyből hosszú bírósági eljárás indult. Az MTVA szerint a képviselők túllépték jogosítványaikat és zavarták a műsorkészítést, míg az ellenzék úgy vélte, hogy a közmédia jogellenesen akadályozta őket képviselői feladataik ellátásában. Az incidens a köztelevízió történetének egyik legismertebb politikai konfliktusává vált, és a 2006-os tévéostrom óta először irányította ismét napokra az országos figyelmet a közmédia székházára. A Fidesz 2010 és 2026 közötti kétharmados kormányzása idején rengeteg kritika érte a köztelevízió kiegyensúlyozatlan működését, de médiatörténeti szempontból a cikkben eddig taglaltakhoz hasonló volumenű esemény nem történt, egészen 2026. július 7-ig, amikor órákra elsötétült a már M1-nek hívott csatorna, és megjelent rajta az ominózus szöveg a bocsánatkérésről. Nem sokkal a felirat megjelenése előtt a híradóban jelentette be a műsorvezető, hogy a feladatuk többek között „a propaganda felfüggesztése” lesz. A hirtelen elsötétülés hátterében az MTVA újonnan kinevezett vezérigazgatójának döntése áll. Horváth P. András ezen a napon adta ki a közmédia átmeneti működését szabályozó vezérigazgatói utasítást, amelyből kiderült, hogy nem egyszerű technikai leállásról van szó, hanem a teljes működési rendszer átalakításáról. Ez alapján a hírszolgáltatás legalább augusztus 15-ig szünetel. Addig pedig filmek és rajzfilmek futnak a csatornán. A pár órás szünet után szimbolikus módon A tanú című filmmel kezdtek , amit a Megáll az idő , majd A vizsga követett. Az előzetes műsorterv alapján olyan alkotásokat nézhetünk hírek hallgatása helyett a továbbiakban, mint Vízipók-csodapók, Macskajáték, Liliomfi, Régi idők magyar focija vagy a szintén klasszikus Indul a bakterház . (Borítókép: Papajcsik Péter / Index)