● news.bsdnet.hu

A Magyar Örökség-díjas grafikusművész és „néplélektan-kutató”, Molnár V. József szavai alapján a házat nem kitalálni kell, hanem megtalálni, vagyis ha az már belül elkészült, azt csak ki kell tudni bontani. Az Országépítő friss lapszáma is olyan épületeket, alkotókat és kerteket mutat be, ahol az építés közösségének a szereplői szerencsésen megtalálták egymást – írja előszavában Csóka Balázs felelős szerkesztő. És valóban, a közel 70 oldalas építészeti, környezeti és társadalmi kérdéseket feszegető patinás folyóirat tágabb honunk zugainak most is egy-egy olyan harmonikus pontját tárja elénk, ahol a hagyomány, és a hagyománytisztelő formabontás bizony minden vihar ellenére kéz a kézben mozog. A kiadvány címlapján egy a székelyföldi tájba belesimuló családi ház szelete köszön vissza Gyergyócsomafalváról, amely már-már középület jellegű sziluettel bír, de mérhetetlen szabadságot áraszt magából. Az építész Tamás Gábor mesterművéről nem csak belső képeket, de alaprajzot is közöl az Országépítő. A vályog európai reneszánsza kedvéért egy nagy kitérőt is tesz a lap . Egy olyan angliai házat csodálhatunk meg kívül s belül, amelynek látványa számtalan ponton szoborszerű hatást kelt a jellegzetes tömésfalak miatt. Budapest egyik legbarátságosabb szeglete, a Wekerletelep is szót kért a mostani számban. Itt épületet felújítani ugyanis mindig egyfajta építészeti kötéltáncnak számít. Ezt a szépen abszolvált kihívást jeleníti meg Tóth Péter és a Mérmű Építész Stúdió „Év Háza 2025” közönségdíjas munkája a lapban sok nagyszerű fotó társaságában. S ha már a renoválás szóba került, a bélapátfalvi Nagyboldogasszony templom megújítója, Rudolf Mihály is szóra lett bírva a lap hasábjain, aki az Árpád-kori istenháza adta kihivásokról lebbenti fel a fátylat. Mindemellett a budai Várkertek újradálmodásáról is egy igen részletes és elgondolkodtató anyag született dr. Herczeg Ágnes tollából. A fontos írás külön kitér a budai borkultúrára is, illetve az egykori nagy szőlőterületre is, ami egykor világhírű „márkát” jelentett az ország számára. Az egykor szőlők borította Gellért-hegyre tervezett Nemzeti Panteonról is találunk egy részletgazdag írást, a friss Országépítőben, amely hídfőállását szilárdan őrzi a tájidegen építészeti megoldások Kárpát-medencei harcában.