● news.bsdnet.hu

Kapitány István közösségi oldalán megjelent bejegyzésében elismerte: valóban lehet Ukrajna esetében az áram kapcsán 40 százalék körüli arányról beszélni, csakhogy ez a Mi Hazánk frakcióvezetőjének felszólalásától eltérően nem a teljes ukrán villamosenergia felhasználásból a magyar import által adott részt jelenti, hanem a teljes ukrán importstruktúrán belüli részt. A gazdasági és energetikai miniszter szerint a magyar ellátásbiztonság szempontjából nem jelent gondot az ukrán áramexport, mert általában a többletből adunk. Érdemes azt is hozzátenni: az országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsoltsága révén van, hogy elszámolási értelemben tőlünk nyugatabbra jövő irányból jövő energia továbbítása történik. „Magyarország tehát az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig Ukrajna teljes felhasználásának 40 százalékát. Ez nem ugyanaz” - fogalmaz bejegyzéséban a miniszter. Kapitány István kitér rá, hogy Ukrajna a háborús károk miatt ma kevesebb áramot fogyaszt, mint 2022 előtt, de az ellátásának döntő részét továbbra is saját maga biztosítja. A miniszter azt írja, hogy Emellett szerinte azt is érdemes megjegyezni, hogy az Ukrajnába menő villamos energia egy jelentős része nem is magyar termelés, hanem külföldről Magyarországra behozott áram. - fogalmaz Kapitány István, aki szerint félrevezető egy importarányból teljes fogyasztásra vonatkozó következtetést levonni. A miniszter szerint a kormány célja az, hogy a magyar napelemparkok és a jövőben újra telepíthető szélerőművek termelését minél jobban itthon tudjuk hasznosítani, ezért csatlakozott az ország az energiatárolói kapacitások bővítését célzó uniós kezdeményezéshez is, első körben 700 megawatt teljesítmény vállalásával. A nap- és szélenergia hasznosítása önmagában üdvözlendő is lehet, ugyanakkor mint a Világgazdaság oldalán megjelent cikkekből kiderült, azoknak olyan kockázatai is vannak , melyeket a döntéshozóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Bár Kapitány István bejegyzésében nincs szó arról, hogy Magyarország az ukrán áramexport felfüggesztésére készülne, annak korábban elkészült technikai forgatókönyve . Ennek a forgatókönyvnek mint válaszlépésnek a létezését akkor jelentette be az előző kormányzat, amikor Kijev a Barátság kőolajvezeték sérülése után annak helyreállítási késedelmével zsarolta a magyar felet. Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, májusban fordulatot lehetett regisztrálni az ukrán energia-külkereskedelemben, legalábbis beindult az export, melyre a háborúban álló ország egy ideje nem volt képes. Ukrajna összességében nettó importőr maradt: májusban a behozatal több mint négyszerese volt a kivitelnek. Érdemes megjegyezni, hogy az eddigi adatok alapján az ukrán villamosenergia-import az előző hónaphoz képest április végére szintén jelentősen, 40 százalékkal esett vissza. Ukrajna 2026 májusában 398 000 MWh (0,398 TWh), míg júniusában megközelítőleg 295 000 MWh villamos energiát importált az európai piacokról az ExPro Electricity és a DiXi Group hivatalos adatai szerint. A nyári időszakban a kedvező időjárás, a magas napenergia-termelés, valamint a csökkenő lakossági fogyasztás miatt az ukrán áramimport volumene csökkenő trendet mutatott. Az ukrán energiarendszerből származó adatok alapján a teljes országos villamosenergia-felhasználás (kereslet) májusban megközelítőleg 9-10 TWh (9-10 milló MWh) között alakult, míg júniusban a hőhullámok miatt ez a kereslet megemelkedett, és a csúcsidőszakokban elérte a 12-15,8 GW-os pillanatnyi rendszerszintű terhelést.