● news.bsdnet.hu

Iráni háború és hatósági árak – ez a két kulcstényező alakítja már most is a magyar inflációt és rajzolhatja át a várakozásokat. Az éves alapon áprilisban 2,1 százalékra gyorsuló fogyasztóiár-index inkább pozitívan lepte meg az elemzőket, de kíváncsian és óvatosan tekintenek a jövőbe. A kockázatok olyan jelentősek, hogy még a kamatemelés lehetőségét sem lehet lesöpörni az asztalról. Iráni háború és hatósági árak – ez a két kulcstényező alakítja már most is a magyar inflációt és rajzolhatja át a várakozásokat. Az éves alapon áprilisban 2,1 százalékra gyorsuló fogyasztóiár-index inkább pozitívan lepte meg az elemzőket, de kíváncsian és óvatosan tekintenek a jövőbe. A kockázatok olyan jelentősek, hogy még a kamatemelés lehetőségét sem lehet lesöpörni az asztalról. Nem lepte meg az elemzőket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint éves alapon2,1 százalékra gyorsultaz infláció idehaza áprilisban. Ez ismét a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába (2-4 százalék) illő értéknek számít. Februárban és márciusban igazi kegyelmi állapotot jelentett, hogy ezen szint alatt tartózkodott az éves áremelkedési ütem. Az infláció tavaly októberben 4,3 százalékról kezdett el hónapról hónapra süllyedni (a „gödör” alja a februári 1,4 százalék volt), azonban február 28-án kirobbant a Közel-Keleten az amerikai-izraeli-iráni háború, ami után végképp egyértelművé vált, hogy innen már csak felfelé vezet az út. „Az áprilisi adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a mi 2 százalékos várakozásunknál” – reagált a friss inflációs mutatóra Nyeste Orsolya, az Erse vezető makrogazdasági elemzője. Az MBH Elemzési Centrum ezzel szemben 0,1 százalékponttal magasabb, 2,2 százalékos éves áremelkedési ütemre számított. Így a pénzintézetet pozitívan lepte meg a KSH közlése. Már ami a fő mutatót illeti, mert az 1,9 százalékról 2,2 százalékra gyorsuló maginfláció árnyalja a képet – tette hozzá Balog-Béki Márta szenior elemző. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ennél is optimistább hangot ütött meg: „az adat egyértelműen kellemes meglepetés, hiszen a piaci konszenzusnál valamivel kisebb mértékű árnyomásra utal. Tekintettel arra, hogy az inflációs mutatóban immáron két hónapja megjelennek a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros blokádjának hatásai, a magyar adat kifejezetten impresszív sokkellenállóságról tanúskodik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a másodkörös inflációs hatások azért még nem gyűrűztek be a magyar gazdaságba. Mielőtt a Hormuzi-szorosban fennálló helyzet hosszabb távú, inflációra gyakorolt hatásaira kitérnénk, fontos megemlíteni, hogy egy nagyon fontos, még a leköszönő Orbán-kormányhoz köthető hatósági intézkedés is jelentősen befolyásolta az árindexet: ez pedig a kezdetben 30 alapvető élelmiszerre bevezetett árrésstop, ami 2025. március közepén lépett életbe. „Az élelmiszerárak a márciusi stagnálás után 1,5 százalékkal növekedtek áprilisban éves alapon. A gyorsulás az élelmiszer-árrésstop bázisba kerülésének tudható be” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Vagyis az árréstop pozitív, árcsökkentő hatásai éves alapon „eltűntek” az élelmiszerinflációból. Érdekesség, hogy az elemzők szerint az intézkedés nagyjából épp 1,5 százalékponttal vetette vissza a magyar inflációt az elmúlt időszakban. Bár a bázishatás miatt az élelmiszerinfláció éves alapon jelentős gyorsulást mutat, öröm az ürömben, hogy a piaci áremelkedések (például az iráni válságból kifolyólag) még nem gyűrűztek be áprilisban. „A havi alapú 0,1 százalékos áremelkedés elmarad az áprilisban szokásos mértéktől, amelyben az árfolyam erősödésének lehetett jelentős szerepe” – tette hozzá Molnár. Az éremnek persze itt is két oldala van, hiszen az erősebb forint miatt olcsóbb lett az import, ami a külföldi élelmiszerek növekvő arányát okozhatta a boltok polcain. A képet tovább árnyalja Nyeste Orsolya. „Összességében az élelmiszerek áremelkedése csak mérsékeltnek mondható, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti” – fogalmazott az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Ezen a ponton kell megemlítenünk az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) árrésstoppal kapcsolatos észrevételeit. A szövetség már régóta a kiskereskedelem versenyképességére negatív hatással bíró intézkedés kivezetése mellett érvel, mondván az éves alapú élelmiszerinfláció már bő fél éve 5 százalék alatt tartózkodik (márciusban egyenesen stagnált a mutató). Márpedig annak idején a kormányzat ezt a határt szabta meg az intézkedés kivezetésének feltételéül. Az OKSZ szerint kedvez a helyzet az árrésstopok kivezetésére, de az iráni háború miatt kockázatokat ők is látjákFotó: Depositphotos.com Az OKSZ továbbra is úgy véli, hogy „a mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, kedvezményes élelmiszeráfa-kategóriák bevezetésével, vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait.” Ez egyfajta üzenetként is felfogható a hamarosan kormányra kerülő Tisza gazdaságpolitikusai számára. Kármán András leendő pénzügyminiszter az április 12-i, kétharmados győzelmüket követően jelezte, hogy a jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások fokozatos megszüntetése lesz, mivel ezek szerinte hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal. Ugyanakkor az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot véleménye szerint még nem lehet azonnal megszüntetni. Amit biztosan tudunk, hogy a távozó kabinet április 18-án eltörölte az intézkedés hatályvesztésének dátumát, így a hamarosan megalakuló Magyar-kormányra bízták, meddig tartják életben az árrésstopot. Az OKSZ szerint a kivezetés feltételei már hosszú hónapok óta fennállnak és friss közleményükben két érdekes, a jövőbe mutató trendre hívják fel a figyelmet. Egyfelől a szövetség elismeri, hogy az iráni válság okozta energiaár-sokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit, így a jelenlegi áremelkedési pálya „nehezen fenntartható.” Az ING Bank részéről Virovácz Péter kiemeli a műtrágya árának emelkedését, ami a földgáz világpiaci drágulásával áll összefüggésben. „Ez emelkedő költségnyomást jelenthet a mezőgazdaság számára.” A másik oldalon viszont az OKSZ nem tart keresleti oldali inflációs nyomástól (sőt, annak enyhülését várják). A csütörtökön publikált, kimagaslóan erős kiskereskedelmi forgalmi mutatót ugyanis szerintük egyszeri tételek, nevezetesen a választások előtti jövedelemtranszferek (osztogatások – a szerk.)repítették az egekbe. Óriási kérdés, hogyan lép majd a Tisza az árrésstop és a különadók tekintetében. A várható irányokkal bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk: De térjünk vissza az infláció egyéb tételeire. Jól látható, hogy az erős forint nem csak az élelmiszerek árát segített kordában tartani. Az árfolyamhatás a szeszes italok, dohányáruk esetében (éves szinten 4,1 százalék volt a drágulás), illetve a ruházkodási cikkek területén (márciushoz viszonyítva 1,5 százalékkal kerültek többe) is visszafogta az áremelkedési ütemet, ami érdemben alacsonyabb volt az ilyenkor megszokottnál – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. A háztartási energia 0,9 százalékos havi árcsökkenése fékezte az inflációt (itt a hideg tél miatt bevezetett kormányzati ármérséklő intézkedések, a rezsistop hatása jelent meg), míg a járműüzemanyagok éves alapon stagnáltak, márciushoz viszonyítva 1,7 százalékkal drágultak. „Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a védett árak márciusban csak az árfelírási időszak második felében voltak érvényben” – mutatott rá egy újabb bázishatásra Molnár Dániel. Az igazi feketeleves a szolgáltatásoknál érkezett el. „Az egyedüli terület, ahol talán már érezhető az energiaár-sokk begyűrűzése, az a szolgáltatások. Itt a szezonális hatások mellett olyan tételekben látunk áremelkedést, amelyek közvetlenül érintettek a közel-keleti helyzet okozta kihívásokban, így például a közlekedési szolgáltatások. Az áprilisi ünnepi időszak hatására jelentősebben emelkedett a belföldi üdülés ára is, ami így vélhetően csak egyszeri hatás lesz” – emelte ki Virovácz Péter. Az Erste is megemlíti ezt a szegmenst, mondván „a szolgáltatások havi árindexe viszonylag magas volt, 0,7 százalékos, amit döntően az utazási és a belföldi üdülési szolgáltatások árainak emelkedése hajtott” – így Nyeste Orsolya. Továbbra is gyors ütemben drágul az éttermi étkezésFotó: Depositphotos.com De a dráguló szolgáltatások sora tovább folytatható. „Továbbra is figyelmeztető jel, hogy az élelmiszerek között elszámolt, házon kívüli étkezés (vagyis a vendéglátási szolgáltatások – a szerk.) gyors ütemben drágul, éves szinten 7 százalék körül, amiben a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet” – hívta fel a figyelmet Balog-Béki Márta az MBH részéről. „Az önkéntes árkorlátozás ellenére tovább drágul a telefon, internet szolgáltatás, ahol vélhetően továbbra is inkább technikai hatásról beszélhetünk” – tette hozzá Virovácz Péter. Molnár Dániel szerint is összességében a közlekedési szolgáltatások húzták felfelé az infláció ezen komponensét („amelyben az energiaárak elszabadulásának szerepét kell kiemelni”). Szerinte a legtöbb szolgáltatás esetében az áprilisban szokásos áremelési mintázatot láthatjuk, „vagyis ezen a területen az erősebb forintárfolyam hatása sokkal kevésbé befolyásolta az árazási döntéseket.” A várakozások ezúttal is a bizonytalanság ködébe vesznek, amit két tényező határoz meg: az iráni háború várhatóan begyűrűző másodkörös hatásai, valamint a még érvényben lévő hatósági intézkedések jövője az új kormány vezetése alatt. „Az iráni háború nyomán elszálló világpiaci energiaárak és a bizonytalanság hatása a következő hónapokban mindenképpen begyűrűzik a magyar gazdaságba, a kulcskérdés az lesz, hogy ezt a folyamatot az erősebb forintárfolyam milyen mértékben tudja majd ellensúlyozni” – írta Molnár Dániel. Az MGFÜ szerint az energiaárak mellett az élelmiszerárak kapcsán is kockázatként merül fel, hogy a tavalyi év után az idei tavasz is aszályos volt, miközben fagykár is pusztította a termést. A hatósági intézkedésekkel kapcsolatban inkább csak találgatások vannak, bár a Tisza azért (ahogy korábban utaltunk már Kármán András szavaira is) elejtett már néhány kapaszkodót. „A védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni” – emelte ki Balog-Béki Márta. Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki- és telekom-szolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat – egészítette ki a felfelé mutató kockázatok sorát Nyeste Orsolya. Ami egyértelmű konszenzus az elemzők körében, hogy „fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban” – így Balog-Béki Márta. Az erős forint ellene tarthat ennek a folyamatnak, ami a várakozások horgonyzása szempontjából is fontos tényező. „Előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy a következő hónapokban fokozatosan gyorsul majd az infláció, ami a második félévben kiléphet a jegybanki toleranciasávból (vagyis 4 százalék fölé kúszhat – a szerk.)” – erre számít az MGFÜ részéről Molnár Dániel. Az ING szerint az év/év inflációs ráta a nyár folyamán emelkedhet 3 százalék környékére, majd az év végéig érheti el a 4,0–4,5 százalék körüli szintet. Virovácz Péter az áprilisban közölt számok miatt optimistább, szerinte érdemi esély van arra, hogy az MNB által márciusban felvázolt inflációs pályánál kedvezőbben alakuljon idén a pénzromlás üteme. 2026 egészében átlagosan 3-3,5 százalék körüli ütemre számít, míg az MBH 3,4 százalékos előrejelzést tett. Tavaly ennél magasabb, 4,4 százalék volt az éves fogyaszóiár-index. Nyeste Orsolya úgy véli, hogy az év utolsó harmadában 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulás üteme, de 2026 egészében szinte biztosan 4 százalék alatt maradunk majd. Érdemi inflációs lassulásra viszont csak a jövő év tavaszától nyílhat lehetőség – hűtötte le a kedélyeket Molnár Dániel. Tizedeken lehet vitatkozni, de ami biztos, hogy az inflációs pályát most inkább a felfelé mutató kockázatok alakítják. Így a friss mutató „rövid távon aligha befolyásolja a monetáris politikai döntéshozók álláspontját, hiszen az energiaárak változékonysága és az ellátási láncok sérülékenysége továbbra is inflációs kockázatot jelent, ami óvatosságra inthet. Ugyanakkor nem zárnánk ki teljesen sem a kamatvágás, sem akár a kamatemelés lehetőségét az idei évben, attól függően, hogy milyen irányt vesz a geopolitikai helyzet, illetve van-e még érdemi erősödési potenciál a forintban” – fogalmazta meg a szélsőséges szcenáriót is tartalmazó előrejelzéseit Virovácz Péter. „Várhatóan a májusi ülésen sem tud majd lazítani a jegybank, az árfolyamok túlságosan nagy bizonytalanságot jelentenek. A júniusi ülésen is csak akkor kerülhet sor kamatcsökkentésre, ha a kockázati tényezők megszűnnek, és a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája is kedvező teret biztosít” – tette hozzá zárásként Molnár Dániel.