● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin pénteken elfogadta Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét, megnyitva az utat mintegy 10 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel lehívása előtt. A kormánynak augusztus 31-ig kell teljesítenie a módosított tervhez kapcsolódó reformokat és mérföldköveket, a Bizottság pedig 2026 végéig folyósíthatja a kifizetéseket. A legnagyobb keretet a fenntartható zöld közlekedés kapja, emellett jelentős összegek jutnak vállalkozásfinanszírozásra, energetikai fejlesztésekre és digitális innovációra. Magyar Péter bejelentette, hogy miután május 28-án benyújtásra került a csatlakozási kérelem, a mai naptól Magyarország az Európai Ügyészség 25. tagországa. Az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), így az ország a szervezet 25. tagállamává válik. A csatlakozással az EPPO hatásköre visszamenőleg is kiterjed a 2021. június 1. után Magyarországon elkövetett, uniós forrásokat érintő bűncselekményekre. Mivel immár csak a szerződéses mentességgel rendelkező Dánia és Írország marad kívül, az Európai Ügyészségről szóló rendelet kikerül a megerősített együttműködés keretéből, és a jövőben csatlakozó új tagállamok számára kötelezővé válik a részvétel. A magyar hatóságoknak a következő hetekben három jelöltet kell állítaniuk a magyar európai ügyészi posztra, és biztosítaniuk kell az EPPO magyarországi működésének feltételeit. Az IDEA Intézet júniusi felmérése szerint a TISZA Párt népszerűségének növekedése az ország helyzetének megítélésre is hatással van. A felnőtt népesség többsége optimistábban tekint az ország helyzetére: 63 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok, szemben a 2024-es 20 százalékkal. A Magyar-kormány eddigi teljesítményével a megkérdezettek 62 százaléka elégedett, a TISZA-szavazók körében ez az arány 95 százalék. Az ország gazdasági helyzetét ugyanakkor továbbra is kevesen látják kedvezőnek, bár a nagyon rossznak értékelők aránya jelentősen, 46-ról 27 százalékra csökkent. A Miniszterelnökség az előző kormányzat iratainak átvilágítása során öt olyan ügyet tárt fel, amelyekben összesen mintegy 106 milliárd forintos károkozás gyanúja merült fel, ezért valamennyi esetben feljelentést tett. A vizsgálatok túlárazott szerződésekre, vitatható kifizetésekre, személyi és gazdasági összefonódásokra, valamint hiányos vagy ellentmondásos elszámolásokra utaló dokumentumokat találtak. Az ügyek között szerepel hét, egymással összefonódó civil szervezet 1,52 milliárd forintos támogatása, az OBSERVER Médiafigyelővel kötött, összesen 30,9 milliárd forintos szerződések vizsgálata, valamint a veglegestorles.hu szolgáltatáshoz kapcsolódó, mintegy 40 milliárd forintos kifizetések ügye. Utóbbinál felmerült, hogy olyan esetek után is fizethettek, amelyekhez nem kapcsolódott tényleges adattörlés. A Miniszterelnökség emellett hiányos elszámolásokat és átláthatatlan kivitelezői díjazást talált a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának 34,3 milliárd forintos támogatásánál. Egy másik iratban pedig fideszes kapcsolattartóként azonosították azt a férfit, aki Orbán Viktor korábbi országjárásán fekete kapucniban lépett fel tüntetőkkel szemben; a dokumentumokat a tárca feljelentés-kiegészítésként továbbította a hatóságoknak. Kármán András pénzügyminiszter szerint az uniós pénzügyminiszterek jóvá fogják hagyni Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét, amellyel elérhetővé válik az a tízmilliárd eurós forrás, amelyet az előző kabinet jogállamisági és korrupciós aggályai miatt fagyasztottak be közel négy évre. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a források felszabadítása kulcsfontosságú az új kormány számára a gazdaság újraindítása és az államháztartás rendbetétele érdekében. Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes szerint az előző két ciklusban Orbán Viktor kormányzásának fő céljává egy szűk gazdasági kör vagyonosodása vált, az eddig feltárt károk összege több ezer milliárd forintra tehető. Az állam saját forrásaiból finanszírozta stratégiai vállalatok magánkézbe juttatását, a korábban titkosított kormányhatározatok mintegy 80 százaléka pedig nem valódi nemzetbiztonsági érdekeket, hanem cégeknek juttatott támogatásokat rejtett el. A kormány napokon belül benyújtja a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, és megkezdődik a feljelentések sora is. Ruff hangsúlyozta, hogy a hivatal a kormánytól függetlenül, ügyészi háttérrel működne, a büntetőjogi felelősségről pedig nem a politika, hanem az igazságszolgáltatás dönt. Pénteken 10 órakor kezdődik az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsülése (Ecofin), ahol várhatóan jóváhagyják Magyarország módosított nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervét, amelyet a kormány június 10-én nyújtott be arra hivatkozva, hogy az eredeti vállalások a megemelkedett energiaköltségek, a geopolitikai változások, a végrehajtási nehézségek és az időbeli csúszások miatt már nem teljesíthetők az augusztus végi jogvesztő határidőig. Az Európai Bizottság június 19-én terjesztette elő a módosított terv elfogadására vonatkozó javaslatát. A tanácsi jóváhagyás a módosítások hivatalos elfogadását jelenti, egyben mintegy 10 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadításának is megnyithatná az utat Magyarország számára. A tegnapi nap folyamán számos fontos hír érkezett a magyar politikából: Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert