● news.bsdnet.hu

Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság javaslatát megfogadva pénteken megszavazta a tagállamok pénzügyminisztereiből álló ECOFIN a magyar helyreállítási terv módosítását, így az utolsó jogi akadály is elhárult ezen források lehívása elől , emellett jóváhagyták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez . Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a fejleményekre. Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt – közölte a kormányfő. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtökön elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló rész úgy változott, hogy a testület nemcsak a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik, de a jogellenesen kezelt közvagyon felkutatása és visszaszerzése is feladata lesz. A Miniszterelnökség a pénteki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évtizedben a becslések szerint több tízezer milliárd forintnyi közvagyon vándorolt jogtalanul magánzsebekbe. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata, hogy az eltűnt milliárdok nyomába eredjen, beazonosítsa a felelősöket, visszavegye a jogtalanul szerzett vagyonokat, és megelőzze, hogy a jövőben hasonló visszaélések történhessenek – hangsúlyozták, kiemelve: a közvagyon védelme a jogállam alapvető feladata. „Nem lehet visszatérni a demokráciához anélkül, hogy kiderüljön, ki élt vissza a rábízott közpénzekkel, az állam visszakapja a tőle jogtalanul eltulajdonított milliárdokat, illetve fellépjen a jövőben is a közös javak védelmében” – írták, jelezve: „még a legkonzervatívabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben”. Ez a felfoghatatlan nagyságú összeg az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy fejlesztését szolgálhatta volna. Ehelyett magánvagyon lett belőle, ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek. A közvagyonból nem az ország gyarapodott, hanem annak elrablói – áll a Miniszterelnökség közleményében. „Ezt az évtizedes folyamatot nem csak a közpénztolvajok működtették. A magyar állam kifosztásához tisztességtelen ügyvédek, könyvelők, strómanok és politikai bábok asszisztáltak” – tették hozzá. „Kiemelt társadalmi elvárás, hogy visszakerüljön az államhoz az állam tulajdona. A Kormánynak pedig eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa. Ezért hoz létre egy olyan szervezetet, amely feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket. A jövőben pedig megvédi a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást” – fogalmaztak. Ennek érdekében a Kormány benyújtotta a Parlamentnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) létrehozó törvényjavaslatot – jelentették be. „A tervezet értelmében a Hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Az NVVH a Kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt fog állni, mentelmi joggal. A négy elnökhelyettesből három ügyész lesz. A Hivatal vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot. A Hivatal elnöke éves nyilvános beszámolót készít a tevékenységéről az Országgyűlésnek” – közölte a Miniszterelnökség. A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba. Átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését – ismertették, a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés. (Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés ülésén 2026. június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)