● news.bsdnet.hu

Az elektromos autók eladásai tavaly világszerte 20%-kal nőttek, és meghaladták a 20 milliót, ami azt jelenti, hogy az összes új autó egynegyede elektromos volt – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) májusban közzétett elemzéséből . 2025-ben több mint 100 ország regisztrálta elektromosautó-eladásainak növekedését, és ezek egyharmadában az új autók összeladásainak legalább 10%-át tették ki. A kínai autógyártók 2025-ben a globális elektromosautó-eladások 60%-át biztosították, míg az európai és észak-amerikai gyártók egyaránt mintegy 15%-os Részesedést értek el. Az e-autók értékesítésének növekedése annak ellenére történt, hogy az olaj világpiaci ára nem volt magas tavaly, különösen ahhoz képest, ami aztán történt az iráni konfliktus miatt, amikor esetenként akár 40-50 százalékponttal magasabbak az árak, mint a 2025-ben. Az IEA elemzése kitér arra, hogy a jelenlegi magas olajárak a fogyasztók figyelmét az elektromos járművek használatának gazdasági előnyeire irányítják. Az elektromos autók általában alacsonyabb üzemeltetési költséggel rendelkeznek, mint a belső égésű motoros járművek, főként magasabb hatékonyságuk miatt. A közel-keleti konfliktus miatt az olajárak emelkedése tovább növelte az elektromos autó vezetésével járó költségmegtakarításokat. Például az áprilisi átlagos olajárak alapján az Európai Unióban az elektromos autó vezetésével járó éves üzemanyag-megtakarítás 35%-kal nőtt a 2025-ös helyzethez képest. A nagy távolságokat megtett vállalati flották esetében a működési költségmegtakarítás többszörös lehet, mint a lakossági fogyasztóké. Előzetes jelek arra utalnak, hogy az elektromosjármű-eladások azokban az országokban nőnek, ahol ellátási nehézségek vannak, vagy ahol az üzemanyagárak emelkedése különösen meredek. Azonban a jelenlegi olajválság teljes következményeinek felmérése időbe telik, részben a járműrendelések és szállítások közötti késleltetés miatt. Az előrejelzések szerint még új politikai bejelentések nélkül is a globális elektromos járműpark várhatóan 2035-re több mint hatszorosára nő a 2025-ös szinthez képest, elérve az 510 milliót, az elektromos két- vagy háromkerekű járművek figyelembevétele nélkül is. Az elektromos járművek növekvő költség-versenyképessége, valamint a szigorúbb emissziós és üzemanyag-fogyasztási szabványok a piacnövekedést fogják elősegíteni, így az IEA forgatókönyveiben az elektromos autók aránya 2035-re körülbelül 50%-ra emelkedik. Kína továbbra is a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó központja, 2025-ben közel 75%-os részesedéssel. 2025-ben világszerte közel 22 millió elektromos autót gyártottak – ez több mint 25%-os növekedés az előző évhez képest. A kínai intenzív belföldi verseny leszorítja a profitmarzsot, ami arra ösztönzi a gyártókat, hogy magasabb profitot keressenek külföldön. A kínai elektromosautó-export 2025-ben megduplázódott , a termelés meghaladta a hazai keresletet. 2024-ben Kína megelőzte az Európai Uniót, és a legnagyobb autóexportőrré vált; 2025-ben autóexportjának több mint 35%-a elektromos autó volt, szemben a 2024-es 20%-kal. A kínai import 2025-ben az elektromosautó-eladások 55%-át tette ki az Európán és az Egyesült Államokon kívüli országokban, szemben az 5 évvel korábbihoz képest, amikor kevesebb mint 5%-ot ért el. Az átlagos akkumulátorárak 2025-ben 8%-kal csökkentek, amit a gyártási hatékonyság folyamatos javulása, az akkumulátortechnológia fejlődése, valamint a globális piaci verseny fokozódása is támogatott. A kritikus ásványi nyersanyagok viszonylag alacsony árai is hozzájárultak a csökkenő költségnyomáshoz, bár a lítium és a kobalt ára jelentősen nőtt 2025-ben. A lítium- és kobaltárak közelmúltbeli emelkedése – ha tartós marad – nyomást gyakorolhat az akkumulátorárakra, mivel az alacsonyabb áron vásárolt ásványi anyagok készletei kimerülnek. A lítiumárak 2026 elején több mint kétszer magasabbak voltak, mint 2025 azonos időszakában, még akkor is, ha körülbelül 70%-kal alacsonyabbak maradtak a 2022-es csúcshoz képest. Több tényező is hozzájárult ehhez az emelkedéshez, így például a vártnál gyorsabb keresletnövekedés – különösen az akkumulátorenergia-tároló szektor részéről –, a viszonylag alacsony készletek miatt Kínában, valamint az ideiglenes ellátási zavarok, például a CATL egyik lítiumbányája felfüggesztése okán. Ha ezek az emelkedő árak továbbra is fennállnak, felfelé mutató nyomást gyakorolhatnak a lítium-ion akkumulátorok áraira, és fellendíthetik a nátrium-ion akkumulátorok jelenlegi keresletét, amelyek ugyan kisebb hatótávolságot kínálnak, de nem támaszkodnak lítiumra. Az EU-ban 2025-ben közel 1,9 millió új akkumulátoros elektromos autót regisztráltak , ami 17,4%-os részesedést jelent az új autók regisztrációjának uniós piacán belül. Az EU négy legnagyobb piaca, amelyek együttesen az akkumulátoros elektromos autók regisztrációinak 62%-át teszik ki, növekedést mutatott: Németország (43,2%-os növekedés), Hollandia (18,1%), Belgium (12,6%) és Franciaország (12,5%). A 2025. januártól decemberig terjedő időszak adatai azt is mutatták, hogy az új hibrid elektromos autók regisztrációja 3 733 325 darabra emelkedett az EU-ban, amit a négy legnagyobb piac növekedése hajtott: Spanyolország (23,1%-os bővülés), Franciaország (21,6%), Németország (8%) és Olaszország (7,9%). A hibrid elektromos modellek az EU teljes piacának 34,5%-át teszik ki. A plug-in hibrid elektromos autók forgalomba helyezése továbbra is növekszik, és ugyanezen időszak alatt meghaladta az 1 millió darabot. Ezt olyan kulcsfontosságú piacok forgalmának növekedése hajtotta, mint Spanyolország (111,7%.os növekedés), Olaszország (86,6%) és Németország (62,3%). Ezért a plug-in hibrid elektromos autók jelenleg az EU-s gépjármű-regisztrációk 9,4%-át teszik ki, szemben a tavalyi 7,2%-kal. A 2025. decemberi, előző évhez viszonyított változás 51%-os növekedést mutatott az akkumulátoros elektromos autók, illetve 36,7%-os növekedést a plug-in hibrid elektromos autók esetében, míg a hibrid elektromos autók 5,8%-os növekedést regisztráltak. Egy ismert elektromosautó-töltési platform elemzése szerint az EU nyilvános töltőhálózata átlépte az 1,2 milliós darabszámot. A hangsúly a puszta darabszám-növelésről a minőségi, ultragyors (>150 kW) kapacitások optimalizálására helyeződött át. Észak- és Nyugat-Európa (pl. Hollandia, Norvégia) továbbra is vezet, miközben Kelet- és Dél-Európa jelenti az új, dinamikusan növekvő beruházási frontvonalat. A korábbi „hatótáv-parát” felváltotta a hálózati korlátok miatti aggodalom. A helyi elektromos hálózatok túlterheltsége jelenti a DC villámtöltők telepítésének fő gátját. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a lakossági akkumulátorpiaccal párhuzamosan az e-járművek szerepe is felértékelődik az energetikai átmenetben. A háztartási napelemes és akkumulátoros rendszerek egyik legfőbb hajtóereje éppen az EV-töltés optimalizálása . A kis méretű akkumulátorok intelligens töltése – különösen a napsütéses órákban – képes enyhíteni az elosztóhálózati szűk keresztmetszeteket, és évente több tízmillió euróval csökkentheti a szövetségi költségvetés terheit. A szakértők szerint az országnak egy olyan koherens, tiszta rugalmassági stratégiára van szüksége, amely az elektromos járműveket a keresletoldali rugalmassággal együtt egyenrangú megoldásként kezeli a hálózatstabilizációban. Magyarországon 2025-ben 11 002 darab akkumulátoros elektromos személygépkocsit (BEV) regisztráltak . Ez 28%-os növekedést jelent 2024-hez képest (8 565 darab). Eközben az új személygépkocsik regisztrációja 129 440 darabot ért el, ami 6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ennek eredményeként a tisztán elektromos személygépkocsik piaci részesedése az új személygépkocsik regisztrációjában a 2024-es 7,0%-ról 2025-ben 8,5%-ra emelkedett. A plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV-ek) 2025-ben az új személygépkocsi-regisztrációk körülbelül 5,5%-át tették ki, 6 064 eladott darabbal. A tisztán elektromos járművek állománya Magyarországon 2025-ben jelentősen bővült. Az év végére a zöld rendszámú „5E” kategóriában nyilvántartásba vett tisztán elektromos járművek száma elérte a 101 534 darabot , szemben a 2024 végi 70 386 darabbal. A flotta nagy részét személygépkocsik alkották, amelyek száma 94 009 darab volt. Ezen felül a BEV-flotta 7 212 elektromos teherautót, 31 elektromos traktort, 282 elektromos buszt és 906 elektromos motorkerékpárt tartalmazott. Az „5P” zöld rendszámú kategóriában nyilvántartott plug-in hibrid elektromos járművek állománya nagyjából stabil maradt, 2024 végi 12 642 járműről 2025 végére 12 668 járműre emelkedett. Az „5N” kategóriában nyilvántartásba vett hibrid járművek száma 2025 végén 31 602 darabot ért el, szemben az egy évvel korábbi 31 540 darabbal. Magyarország nyilvános töltőinfrastruktúrája az elektromos járműpark növekedésével párhuzamosan folyamatosan bővült. 2025 végére az országban összesen 5 083 nyilvános töltőállomás működött , amelyek közül 3 580 váltakozó áramú (AC) és 1 503 egyenáramú (DC) gyorstöltő volt. 2024 végéhez képest ez 908 töltőállomásos (21,7%-os) éves növekedést jelent, amelyet a váltakozó áramú töltőállomások 410 darabos (12,9%-os) növekedése és az egyenáramú töltőállomások jelentősen erőteljesebb, 498 darabos (49,6%-os) bővülése hajtott. Az adatok a hálózat folyamatos bővülésére utalnak, amelynek növekedése egyre inkább a nagy teljesítményű egyenáramú töltőinfrastruktúrára koncentrálódik. 2025-ben a hazai áramtermelés csaknem háromnegyede nem fosszilis alapú volt, ezen belül a nukleáris eredetű 41%-ot, a napelemek 27%-ot, a biogáz 3,5%-ot, a szél 1,5%-ot, a víz 0,6%-ot tett ki. Ez a teljes magyarországi áramfelhasználás hatvan százaléka, miután a felhasznált áram 20%-a import. Így ha növekszik az elektromos autók forgalma Magyarországon, akkor nemcsak a közutakon lesz tisztább a levegő, hanem az általuk felhasznált energia kétharmada is karbonmentes lesz, és ez az arány a jövőben még jelentősen javulni fog. Címlapkép forrása: Portfolio