● news.bsdnet.hu

Az aranyszínű sárgaság évek óta súlyos veszélyt jelent a hazai szőlőültetvényekre. A betegség terjedése miatt a szakemberek rendszeresen hangsúlyozzák a megelőzés, a növényvédelmi megfigyelés és a fertőzésgyanús tőkék időben történő eltávolításának fontosságát. A probléma azonban nem kizárólag növényegészségügyi természetű. Az elhanyagolt szőlőterületek tulajdonosai jelentős anyagi következményekkel is szembesülhetnek. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Somogy vármegye több szőlőtermő területén már megjelent az invazív amerikai szőlőkabóca. Bár továbbra is vannak olyan ültetvények, amelyeket a kártevő még nem ért el, jelenléte fokozott figyelmet igényel. A rovar önmagában is okozhat növényvédelmi problémákat, a fő veszélyt azonban az általa terjesztett fitoplazma jelenti. Ez a kórokozó idézi elő a szőlő aranyszínű sárgaságát. A fertőzött tőkék fokozatosan legyengülnek, termőképességük romlik, majd idővel elpusztulhatnak. Jelenleg nincs olyan növényvédelmi kezelés, amely a már fertőzött növényeket meggyógyítaná, ezért a védekezés alapja a megelőzés, a terjesztő rovar gyérítése és a beteg tőkék felszámolása. A Balatonboglári Borvidéken már zajlik az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. A szakemberek csapdákkal figyelik a rovar jelenlétét, rendszeresen ellenőrzik az ültetvényeket, és nyomon követik az egyedszám, valamint a fejlődési állapotok alakulását. Podmaniczky Péter, a Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy egyetlen szőlőterület se maradjon hosszabb ideig gondozatlanul. Amennyiben a felszólítás ellenére sem történik meg a szőlőterület rendezése, a hatóság jogszabály alapján intézkedhet. Ilyenkor külső vállalkozót bízhatnak meg az ültetvény felszámolásával, a tőkék kivágásával és a terület rendbetételével. A munkálatokat az állam előzetesen finanszírozhatja, a teljes összeget azonban később az érintett tulajdonosra, illetve a jogi helyzettől függően a földhasználóra terhelik. Ez nem feltétlenül néhány százezer forintos kiadást jelent. A korábbi tapasztalatok alapján egy hektár elhanyagolt szőlő felszámolása és rendezése akár több millió forintba is kerülhet. A saját szervezésben elvégzett munkák rendszerint kedvezőbb költséggel valósíthatók meg, mint a hatóság által megbízott vállalkozó beavatkozása – Fotó: pexels.com Nemcsak a magukra hagyott szőlőtáblák okozhatnak problémát. A szőlők melletti elhanyagolt erdősávok, bozótos területek, gondozatlan dűlőutak és elvadult parcellák szintén kedvező környezetet teremthetnek a kártevő számára. Ezeken a helyeken gyakran olyan gazdanövények is megtalálhatók, mint a bálványfa, az erdei iszalag vagy a mogyoró. Ezek menedéket biztosíthatnak az amerikai szőlőkabócának, és megnehezíthetik a rovar, valamint az általa terjesztett fitoplazma visszaszorítását. A védekezés ezért nem korlátozódhat kizárólag a művelt sorokra. A környező területek állapotára, a gyommentesítésre és a gazdanövények visszaszorítására is figyelmet kell fordítani. Podmaniczky Péter szerint a borvidéken korábban előfordult, hogy egy hektár terület rendbetétele 7–8 millió forintba került. Éppen ezért fontos, hogy a tulajdonosok még a hatósági beavatkozás előtt intézkedjenek. A szőlő kivágásához nem feltétlenül szükséges igazolt fertőzés. Már az is elegendő lehet a hatósági eljáráshoz, ha a terület nem felel meg a gondozott ültetvényekre vonatkozó követelményeknek. A saját szervezésben elvégzett munkák rendszerint kedvezőbb költséggel valósíthatók meg, mint a hatóság által megbízott vállalkozó beavatkozása. Emellett a tulajdonos maga határozhatja meg a munkálatok ütemét és módját is. Az elhanyagolt szőlő nem kizárólag az adott tulajdonos számára jelent kockázatot. A területen elszaporodó kabócák könnyen átterjedhetnek a szomszédos parcellákra, és olyan ültetvényeket is megfertőzhetnek, amelyeket a gazdálkodók rendszeresen kezelnek. Podmaniczky Péter példaként a zalai borvidéket említette, ahol több térségben súlyosabbá vált a helyzet . Azokon a területeken, ahol sok a zártkerti, elhagyott vagy nehezen megközelíthető szőlő, jóval nehezebb lassítani az aranyszínű sárgaság terjedését. Somogyban ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet, mivel a borvidék jelentős részét aktív termelők művelik. Ők tisztában vannak a betegség veszélyével, rendszeresen végzik a szükséges növényvédelmi munkákat, és együttműködnek a hegyközségi szervezetekkel. A szakemberek szerint jelenleg még van lehetőség arra, hogy összehangolt védekezéssel lassítsák a betegség terjedését . Ehhez azonban a termelők, a hegyközségek, a növényvédelmi hatóságok és a földtulajdonosok együttműködésére egyaránt szükség van. A monitoringrendszer működik, a csapdázás és a szemlék folyamatosak, ugyanakkor a magántulajdonban lévő, elhanyagolt parcellák felszámolása nélkül a védekezés nem lehet teljes. A földtulajdonosoknak ezért érdemes mielőbb ellenőrizniük szőlőterületük állapotát, és elvégezniük a szükséges munkákat. Ezzel nemcsak egy későbbi, milliós nagyságrendű számlát kerülhetnek el, hanem a környező ültetvények védelméhez is hozzájárulhatnak. Forrás: sonline.hu Indexkép: pexels.com