● news.bsdnet.hu

A június végi extrém kánikulát egy különleges, szaharai eredetű légtömeg okozta, amely Európa felett egy úgynevezett „hőkupolát” hozott létre, majd szokatlan módon északnyugat felől árasztotta el hazánkat. A napokon át tartó, perzselő forróság csúcspontján végül egy meglepő és ritka meteorológiai jelenség is kellett ahhoz, hogy a hőmérő higanyszála átlépje az eddigi, 2007-es történelmi maximumot. A brutális európai hőhullám története egészen a Szahara kellős közepéig nyúlik vissza. Alapesetben a sivatag felett felforrósodó levegő az Atlanti-óceán felé veszi az irányt, ahol szépen lassan lehűl. Most azonban egy Marokkó felett kialakult sekély ciklon beleszólt a folyamatba, és a perzselő légtömeg egy részét egyenesen Európa felé térítette. Képzeljünk el egy hatalmas, láthatatlan fedőt az ország felett . A magas nyomású anticiklonban lefelé áramló levegő egy erős záróréteget hoz létre a magasban. Ez megakadályozza a frissítő záporok, zivatarfelhők kialakulását. A zavartalan, erős napsütés ezalatt folyamatosan hevíti a talajt és az alsó légrétegeket, a növényzet kiszárad, a levegő pedig úgy reked meg ezen a területen, mintha egy zárt üvegházban lennénk – derül ki a HungaroMet tanulmányából . Ez a felgyülemlett, extrém forró és száraz levegő szokatlan módon, északnyugati irányból érte el Magyarországot. A hőség napról napra fokozódott, és az egész ország feszülten figyelte az előrejelzéseket. Akkor még úgy tűnt, hogy az ország megússza a történelmi csúcsdöntést. Olvass tovább... Olvass tovább... Június 30-án, a hőhullám utolsó napján a légkör már változni kezdett. A hajnali órákban a Bécsi-medence felől megindult egy enyhébb, hűvösebb fuvallat, ami a Dunántúlra már elhozta a megváltást: arrafelé aznap már nem is ment 40 fok fölé a hőmérséklet. Ez a frissítő áramlás azonban pontosan a Duna vonalánál elakadt. A folyótól keletre eső területeken a napsugárzás brutális erővel tűzött, és zavartalanul tombolt tovább a kánikula. Délután 3 órakor a Nógrád vármegyei Szécsényben a műszerek 41,4 fokot mutattak . Ekkor a környéken zivatarfelhők kezdtek el tornyosulni, és az egyik felhő árnyéka pont az állomásra vetődött. A hőmérséklet azonnal esni kezdett, egészen 40,3 fokig hűlt a levegő. Sokan fellélegeztek, mondván: jön a vihar, fellazul a hőkupola, elmarad a rekord. Ekkor azonban egy extrém és ritka meteorológiai jelenség, a „hot burst” (hőkitörés) vette át az irányítást. A zivatar ugyanis a csapadékhiányos, elképesztően száraz levegőben nem tudott rendesen kifejlődni, és hirtelen feloszlásnak indult. Olvass tovább... Olvass tovább... A feloszló viharfelhőből elindult lefelé egy erős légáramlás. Mivel a környező levegő porszáraz volt, a felhőben lévő nedvesség pillanatok alatt elpárolgott. Ez a száraz, lefelé zuhanó légtömeg a nyomás hatására drasztikus gyorsasággal felmelegedett . Mire a felszínre ért, már nem hűsítő viharszélként, hanem egy hatalmas, ipari hajszárító perzselő fuvallataként csapódott a tájra. Olvass tovább... Olvass tovább... A hatás sokkoló volt: a levegő páratartalma hirtelen lezuhant, a hőmérséklet pedig egy elképesztő ugrással, mindössze 10 perc leforgása alatt 40,3 fokról kereken 42,0 fokra lőtt ki. Ezzel a felfoghatatlan égi csavarral, egy haldokló vihar utolsó sóhajtásával hivatalosan is megszületett Magyarország új abszolút melegrekordja. Szécsény beírta magát a történelemkönyvekbe, a sivatagi hőkupola pedig a saját, perzselő trükkjével tette fel a koronát az évszázad hőhullámára. Ez is érdekelhet: Olvass tovább... Olvass tovább...