● news.bsdnet.hu

Az Alaptörvény tervezett 17. módosítása az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása, a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítása mellett más fontos rendelkezést is tartalmaz. A Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja úgy rendelkezik, hogy a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint. Ebből a mondatból az következik, hogy Sulyok Tamás utódja jó eséllyel csak ideiglenes köztársasági elnök lesz, vagyis nem tölti ki az ötéves mandátumát, amennyiben az alkotmányozás ennél hamarabb befejeződik. Márpedig alkotmányozás lesz: erre utal az Alaptörvény tervezett módosításának azon fordulata is, hogy „az új Alkotmány hatálybalépéséig...” . Magyar Péter pedig miniszterelnökké választását követően többször is egyértelművé tette, hogy új alkotmányt kíván elfogadtatni. Nem volt mindig ennyire elkötelezett az alkotmányozás mellett Magyar Péter. Politikai pályafutása kezdetén, 2024 tavaszi első országjárásán még azt hangoztatta, hogy bár nem zárkózik el attól, hogy az Alaptörvény helyébe idővel új alkotmány lépjen, ezt nem tartja különösebben fontos kérdésnek, mert sem az Alaptörvény, sem a korábbi alkotmány nem akadályozta meg a lopásokat és a korrupciót. Az alkotmányozás helyett a leromlott közszolgáltatások jobban érdeklik az embereket, érzékeltette Magyar Péter Gyomaendrődön 2024. április 18-án. Ugyanakkor a következő évben már elképzelhetőnek tartotta az alkotmányozást, akár úgy is, hogy két ciklus két különböző összetételű parlamentje alkotmányszöveget készítsen, hagyjon jóvá és a nép döntsön az új alkotmányról. Ez év március 23-i nyíregyházi beszédében pedig már egyenesen ahhoz kért kétharmados felhatalmazást a Tisza Párt akkor még ellenzéki vezetője, hogy eltávolítsa az Orbán-rendszer közjogi vezetőit, így Sulyok Tamást el lehessen távolítani a tisztségéből az Alaptörvény módosítása révén. Miniszterelnökként megjött az étvágy az alkotmányozásra. Méghozzá nem is akármilyen. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy ellentétben az 1949-ben megalkotott (1989–90-ben átalakított) alkotmánnyal, a 2011-es Alaptörvénnyel, ezúttal a végső döntést a nép hozza meg az új alkotmányról. Könnyen lehet, hogy az augusztus 20-a utáni miniszterelnöki országjárás már a választók alkotmányozásra való hangolásáról fog szólni. Annyit mindenesetre már most lehet tudni, hogy akár már most ősszel társadalmi egyeztetés indul az új alkotmányról, a civil szervezetek, alkotmányjogászok véleményének kikérése mellett lakossági fórumokat is tartanának Magyarország alkotmányáról, mielőtt népszavazás döntene annak sorsáról. Az új miniszterelnöknek a június 22-i délutáni sajtótájékoztatóján volt egy figyelemre alig méltatott, mégis fontos megjegyzése: most még a parlament dönt a következő köztársasági elnök személyéről, azaz Sulyok Tamás utódjáról, de könnyen lehet, hogy az új alkotmány hatályba lépésétől már a nép választaná meg a következő köztársasági elnököt, aki ebben az esetben már nagyobb hatáskörrel rendelkezne. Miért ne lehetne a nép által megválasztott, nagyobb hatáskörű új köztársasági elnök éppen Magyar Péter? Ebben az esetben a mostani miniszterelnök több legyet is tudna ütni egy csapásra: a hatalma idejét biztosan ki tudná tolni a jelenlegi, 2026–2030 közötti cikluson túlra. Köztársasági elnökként Magyar Péterre már nem vonatkozna az a választási kampányban sokszor megígért és az Alaptörvény 16. módosításában lefektetett módosítás, miszerint a miniszterelnök csak két cikluson (nyolc éven át) viselheti a tisztségét. Természetesen meg lehet tartani azt a szabályt, hogy a köztársasági elnök csak két cikluson át töltheti be a tisztségét, de a kétszer öt évig tartó köztársasági elnöki tisztség már így is hosszabb ideig tartana, mint a miniszterelnöki tisztségre vonatkozó nyolcéves időtartam. Különösen abban az esetben, ha Magyar Péter egy-két évet eltölt miniszterelnökként az új alkotmány meghozataláig és amennyiben a nép megnövelt hatalmú köztársasági elnöknek megválasztja majd őt kétszer öt évre, akkor máris tizenegy-tizenkét évet tölthet el majd Magyarország vezetőjeként – már ha egyáltalán megmarad a cikluskorlát a köztársasági elnöki tisztség esetében az új alkotmányban. Ha nem marad meg, akkor Magyar Péter akár harmadjára, negyedjére is megválasztathatja magát köztársasági elnöknek, akár megközelítheti Orbán Viktor miniszterelnöki idejét is – feltéve persze, ha népszerű politikus marad. Amennyiben Magyar Péter a nép által megválasztott, a tényleges hatalmat gyakorló köztársasági elnök lesz, akkor az eddigi valós kormányzati hatalmat gyakorló miniszterelnök ereje lefokozódik: technokrata politikus lesz, illetve olyan személy, akivel el lehetne vitetni a kevésbé népszerű, vagy akár felháborító kormányzati döntésekért a felelősséget, Magyar Péter pedig a nép köztársasági elnökeként mondhat majd ítéletet, ki képviseli valójában a választók érdekeit és ki nem. Ám Magyar Péterből csak akkor válhat majd nép által megválasztott köztársasági elnök, ha miniszterelnökként nem kopik meg a mostani elfogadottsága. Az mindenesetre látszik, hogy Magyar Péter az eddigi nagyon ügyelt arra, hogy a népszerűségét alapvetően a Facebook-oldala révén tartsa fenn. Az előző tizenhat év fideszes bűneivel szemben egy rettenthetetlen és nagyon kemény Magyar Péter képe rajzolódik ki, aki időnként talán túl durván beszél az ellenfeleiről, de legalább őszintén és emberi módon nyilvánul meg, kerüli a politikusi fennhéjázást, sőt miniszterelnökként is szívesen szelfizik a választópolgárokkal, akikhez ezekben a helyzetekben is kedvesen fordul. Ám a költségvetés nehéz helyzete már ez év késő nyarától – kora őszétől megkövetelhet a Magyar Péter vezette kormánytól kevésbé népszerű döntéseket, különösen, ha az Irán körüli konfliktus, a Hormuzi-szoros esetleges újbóli és tartós lezárása ismét felhajtja az olajárakat (ennek máris vannak jelei). Természetesen a dolgok kedvezően is alakulhatnak. Magyarországgal szemben erősebb lehet a nemzetközi befektetői bizalom, mint az Orbán-rendszer utolsó egy-két évében, vagyis az állam kamatkiadásainak csökkenése némi pénzügyi mozgásteret teremthet. Ugyanakkor így sem ígérkezik egyszerűnek például a még Orbánék által bevezetett anyák adómentességének további kiterjesztése, és a 14. havi nyugdíj újabb egyheti részletének bevezetése is további terhet róna a költségvetésre. Különösen akkor, ha ehhez hozzávesszük a jelenleg mintegy 533 milliárd forintba kerülő 13. havi nyugdíjat, valamint a szintén jelentős kiadást jelentő Nők 40 programot is. Magyar Péter köztársasági elnökként megmenekülhetne a népszerűtlen, nemszeretem döntések képviseletétől, azok politikai ódiumát pedig a kormányfőre háríthatná, miközben az ország tényleges vezetője továbbra is ő maradhatna. Egyáltalán nem mellékes elem, ha Magyar Péter kedvéért a köztársasági elnöki hatáskör lényegesen nagyobb lenne a jelenleginél, akkor Magyarország közjogi rendszere elmenne egy félprezidenciális/elnöki rendszer felé, amelyik nemcsak az 1989/90-ben kialakított liberális jogállami rendszerhez, de még a 2010-es NER politikai rendszeréhez képest is egy nagyon lényeges változás lenne, ugyanis az elmúlt harminchat évben az erős miniszterelnöki hatalom, a parlamentnek felelős kormány és a kevésbé erős államfői hatalom háromszögében mozgott a magyar állam vezetése. Számos dolgot át kellene gondolni, például azt, hogy milyen kormányzati hatásköröket kapna meg a nép által megválasztott köztársasági elnök, felelősségre vonhatná-e őt a parlament, hogyan alakulna a többi állami intézmény sorsa... Ha Magyar Péterből államfő lenne, akkor igencsak át kellene szabni a közjogi rendszert is. Ugyan már, miért akarna Magyar Péter köztársasági elnök lenni? Ő sosem mondott ilyet! De eddig még az ellenkezőjét sem. Ha pedig Magyar Péter valóban nem akar majd köztársasági elnök lenni (vagyis a cikkem eddigi gondolatkísérlete – hát... – nem igazán megalapozott), akkor az a helyzet állna elő, hogy maga elé engedne egy közvetlenül a nép által megválasztott, vagyis erős legitimációval rendelkező, megnövelt hatáskörű államfőt. Íme egy politikus, aki annyira önzetlen, hogy még saját hatalmának önkéntes korlátozására is hajlandó, csakhogy a népnek minél nagyobb beleszólása legyen a haza ügyeibe. A politika forgandósága és szeszélye azonban azt is eredményezheti, hogy Magyar Péter akkor sem lehet majd államfő, ha éppen szeretne az lenni. A szerző politikai elemző. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. (Borítókép: Magyar Péter 2026.  június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)