● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság egy technikainak tűnő, az Android rendszert érintő eljárással próbálja eldönteni, hogy a mesterségesintelligencia-asszisztensek piacán a szolgáltatások minősége vagy a telefon operációs rendszerének tulajdonosa választja-e ki a győztest. A tét jóval nagyobb néhány alkalmazásbeállításnál: az Android az európai mobilfelhasználók mintegy 60 százalékát éri el, miközben az uniós AI-startupok a globális finanszírozás mindössze 6 százalékát szerzik meg. Július végén olyan döntést hozhat az Európai Bizottság, amely évekre meghatározhatja az európai mesterségesintelligencia-piac szerkezetét, Brüsszel ugyanis azt akarja előírni az Alphabetnek, hogy a Google Androidon működő rivális AI-asszisztensek ugyanazokhoz a rendszerfunkciókhoz férjenek hozzá, amelyeket jelenleg a Gemini használhat. Fiona Scott Morton, a Bruegel Intézet kutatója szerint az intézkedés megakadályozhatja, hogy a Google az AI-szolgáltatásokban is megismételje a keresőpiacon bevált monopolizációs stratégiáját. Az Android jelentőségét nem csupán a piaci részesedése adja, bár az Európai Bizottság számítása szerint az európai mobilfelhasználók körülbelül 60 százaléka Google Androidot futtató készüléket használ – írja most kiadott elemzésében. Az AI-asszisztensek pedig egyre kevésbé egyszerű chatbotok: üzeneteket írnak, naptárbejegyzéseket készítenek, alkalmazásokat kezelnek, útvonalat terveznek és vásárlást intéznek. A telefon operációs rendszere ezért az AI-szolgáltatók számára olyan, mint egy vasúti pálya: hiába jó a mozdony, ha a pálya tulajdonosa nem engedi fel rá. A mobilpiacon különösen erős ez a függőség, mert a fogyasztók jellemzően csak egy telefont használnak, amit a közgazdaság egyoldalú elköteleződésnek (angolul és a szakirodalomban: single-homingnak) nevez. Egy közösségi oldal vagy videószolgáltatás több eszközről is elérhető, egy digitális asszisztensnek azonban mélyen be kell épülnie abba az egyetlen készülékbe, amelyet a felhasználó magánál hord. Az operációs rendszer gazdája így nemcsak egy versenytárs a sok közül, hanem a piac kapuőre is. Az Európai Bizottság négy technikai területen nyitná meg ezt a kaput, amelyek közül az első az asszisztens előhívása. Androidon a kezdőgomb vagy a navigációs sáv hosszú megnyomása jelenleg jellemzően a Google Circle to Search vagy a Gemini szolgáltatását indítja el, ráadásul úgy, hogy a rendszer átadja neki a képernyő tartalmát. A riválisok számára ugyanilyen hozzáférést kellene biztosítani, beleértve azt is, hogy saját felületüket az éppen használt alkalmazás fölött jeleníthessék meg a tervezett, 2027. január 1-i határidőig . A hangalapú aktiválás még kézzelfoghatóbb példája az előnynek, mivel a „Hey Google” parancsot a telefon energiatakarékos, folyamatosan működő jelfeldolgozó egysége figyeli, miközben egy harmadik fél alkalmazása jelenleg nem használhatja ugyanezt a hardveres útvonalat. A bizottsági tervezet szerint a riválisok saját ébresztő- vagy aktiváló szót telepíthetnének, amely a Google parancsával párhuzamosan működne. A fejlesztők által meghatározott hangparancsot 2027 januárjáig, a felhasználó által személyre szabható változatot júliusig kellene lehetővé tenni. Egy apró beállításnak tűnik, valójában azonban a mobilos alapértelmezés fölötti ellenőrzést gyengíti. A második terület az adatokhoz és a felhasználói kontextushoz való hozzáférés, hiszen egy asszisztens akkor használható igazán, ha tudja, mi szerepel a naptárban, milyen e-mail érkezett, hol található egy dokumentum vagy melyik útvonalon érdemes elindulni. Az Android központi AppSearch rendszere jelenleg a kijelölt alapértelmezett asszisztenshez kötődik, így a Gemini hozzáférhet olyan adatokhoz, amelyeket más szolgáltatók nem látnak. Brüsszel párhuzamos hozzáférést követelne, beleértve a Gmailből, a Google Drive-ból, a Térképből és a Naptárból származó információkat is, természetesen a felhasználó hozzájárulásával. A harmadik terület az alkalmazásokban végrehajtható műveleteket érinti, amelyekhez a Google saját asszisztense strukturált rendszerkapcsolatokon keresztül fér hozzá, így képes megnyitni egy alkalmazást, kitölteni mezőket, módosítani egy beállítást vagy több lépésből álló feladatot végrehajtani. Egy rivális asszisztens ezzel szemben gyakran csak tanácsot adhat arról, mit kellene a felhasználónak megtennie. A Bizottság megnyitná az App Actions, az App Functions és a Computer Control API felületeit, így egy külső szolgáltatás például összehasonlíthatna szállodai ajánlatokat, bevásárlólistát készíthetne egy üzenetből vagy időpontot rögzíthetne a Google Naptárban. A negyedik hozzáférési pont a telefon számítási kapacitása, amely azért fontos, mert a helyben, vagyis a készüléken futtatott AI gyorsabb lehet, internetkapcsolat nélkül is működhet, és kevesebb személyes adatot küld a felhőbe. A Google AICore rendszere és az azon futó Gemini Nano azonban nem áll azonos feltételekkel a versenytársak rendelkezésére. A tervezet kötelezné az Alphabetet a rendszerszintű modellek, a hardveres gyorsítás és a háttérben történő futtatás megnyitására. Az interoperabilitást ingyenesen, megfelelő dokumentációval és a Google saját megoldásával azonos hatékonysággal kellene biztosítani. A keresőpiac története megmagyarázza Brüsszel sietségét, egy amerikai bíróság szerint ugyanis a Google exkluzív terjesztési megállapodásokkal védte keresőpiaci monopóliumát: a z Apple-nek a keresési bevételek nagyjából 36 százalékát adta át azért, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső a Safariban, a Siriben és a Spotlightban . Az éves kifizetés meghaladta a 20 milliárd dollár t. Az androidos készülékgyártók szerződései közben előírták a Google keresőjének előtelepítését és kiemelt elhelyezését. A riválisok így nem jutottak elég lekérdezéshez, felhasználói adathoz és bevételhez ahhoz, hogy érdemben javítsák szolgáltatásaikat. Az eljárások több mint egy évtizedig tartottak, mire a monopólium jogi megállapítása megszületett. Az AI-piacon ennél jóval gyorsabban záródhat be az ajtó, noha a Gemini, az OpenAI, az Anthropic, a Meta és az xAI egyelőre intenzíven versenyez. A nagy felhasználói bázis önmagát erősítő előnyt teremt. Több interakció több adatot, jobb finomhangolást és könnyebb monetizációt jelent. Ha egy szolgáltató az operációs rendszer segítségével megszerzi a felhasználók túlnyomó részét, a kisebb riválisok akkor is lemaradhatnak, ha technológiailag versenyképesek. A Digitális Piacokról szóló rendelet ( DMA ) ezért nem utólag próbálna feldarabolni egy kialakult monopóliumot, hanem előre védené a piac megtámadhatóságát. Az európai innovációs számok indokolják a szokatlanul aktív fellépést, mivel a Draghi-jelentés szerint a globális AI-startupfinanszírozás 61 százaléka amerikai, 17 százaléka kínai és csupán 6 százaléka uniós vállalatokhoz kerül. A világon bevont kockázati tőke mindössze 6 százaléka jut az EU-ba, szemben az Egyesült Államok 52 és Kína 40 százalékos részesedésével. A 2008 és 2021 között Európában alapított 147 unikornisból 40 külföldre helyezte át központját, jellemzően Amerikába. Az uniós vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordításainak lemaradása 2021-ben mintegy 270 milliárd eurót tett ki az amerikai cégekhez képest . A Bruegel érvelése szerint a DMA ebben az esetben nem az innovációt korlátozó, hanem azt ösztönző szabályozás lehet, mert egy európai AI-vállalkozás számára a telefonokhoz való biztos hozzáférés növeli az elérhető piacot, a várható bevételt és így a befektetés megtérülését. Az Egyesült Államokban nincs hasonló, közvetlen interoperabilitási eszköz; egy versenyjogi per valószínűleg csak évekkel a piac átrendeződése után hozna eredményt. Európa ritkán tudja olcsóbb tőkével vagy nagyobb technológiai költségvetéssel felülmúlni Amerikát, de nyitottabb terjesztési piacot teremthet. Az Apple jelenti a szabályozási terv legnagyobb hiányzó darabját, a Bruegel tanulmánya szerint ugyanis az Apple következő generációs AI-modelljei a Gemini technológiájára épülhetnek, a Google pedig az Apple preferált felhőszolgáltatójává válhat. A sajtóban megjelent becslések évi mintegy 1 milliárd dolláros Apple-kifizetésről és legfeljebb 5 milliárd dolláros többéves szerződésről szólnak. Az összeg eltörpül a Google által az Apple-nek fizetett keresések után járó pénzek mellett, a stratégiai jelentősége azonban nagy: ha az iOS és az Android AI-hozzáférési pontjai egyaránt a Gemini felé terelik a felhasználókat, a riválisoknak gyakorlatilag nem marad jelentős mobilos terjesztési csatornájuk. A bizottsági döntés önmagában nem garantál működő versenyt, mert a Google lassíthatja az alkalmazást, bonyolult engedélykéréseket építhet be, vagy technikai és biztonsági indokokra hivatkozva gyengébb hozzáférést adhat. A szabályozó ezért nem pusztán API-k közzétételét, hanem azonos hatékonyságot, azonos késleltetést, azonos adatminőséget és azonos felhasználói terheket követel. A valódi próba 2027-ben érkezik, amikor kiderül, hogy egy rivális asszisztens valóban ugyanúgy képes-e felébreszteni a telefont, megérteni a képernyő tartalmát és végrehajtani egy feladatot, mint a Gemini . Brüsszel ezúttal nem a tegnap monopóliumát próbálja megbüntetni, hanem a holnapét igyekszik megelőzni, a kísérlet sikere pedig azon múlik, hogy az interoperabilitásból működő termék, nem pedig több száz oldalnyi technikai dokumentáció lesz-e. Amennyiben a hozzáférés valóban egyenlővé válik, az európai AI-piac győztesét talán először nem a kezdőképernyő tulajdonosa, hanem a fogyasztó választhatja ki. Címlapkép forrása: Portfolio