● news.bsdnet.hu

Ezúttal Pécsre kanyarodott a Portfolio KKV-karavánja, ahol a helyi üzleti közösség képviselői és más kiváló szakértők osztották meg gyakorlati tapasztalataikat. Az esemény egyik panelbeszélgetésének keretében a résztvevők azt zongorázták végig, hogy az AI milyen lehetőségeket tartogat a kisvállalati szférában. Herbály István, a Kontrall Kft. ügyvezetője szerint az AI körül sok a félreértés és a „mindent megold” típusú várakozás: több projektjükben is az derült ki, hogynem feltétlenül AI kell egy problémára, hanem jól megfogalmazott, egyszerű mérési paraméterek– illetve az is, hogy a modellek tanításához az adatok előkészítése (jó/rossz minták következetes címkézése) viszi el a legtöbb időt és költséget. Illés Kata, az Indivizo ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyvállalatoknál a jogi és compliance „beengedési” folyamat akár egy évig is elhúzódhat, a KKV-k pediggyakran csalódnak, amikor kiderül: a dobozos eszközök nem varázspálcák, és a megoldásokat folyamatba kell illeszteni(például agentekkel) Inotai István, a Körber Hungária ügyvezető igazgatója a termelési oldal dilemmáját emelte ki: a vezetés látja a potenciált, miközben a„digitális kupleráj” (rendezetlen folyamatok, rossz adatok) csak digitalizált káoszt eredményez; saját példáik alapján az AI legjobban konkrét, mérhető use case-ekben működik, például vevői minőségi standardok gyors visszakeresésében agenttel, illetve selejt- és ellenőrzési pontok predikciójában. Virányi Zsófia Anna, a Holcim személyzeti vezetője a HR-szemléletváltást hangsúlyozta: szerinte nemaz a fő kérdés, hogyaz AI kivált-e munkaerőt, hanem hogya szervezetek– különösen a HR –képesek-e „érzékenyíteni” a munkatársakatarra, hogy az elvárások szintet ugranak, és a változást nem lehet megkerülni. A panelben abban egyetértés volt, hogy az AI-bevezetésnél a túlzott várakozások, a rendezetlen adatok és a rosszul kiválasztott felhasználási esetek könnyen kudarchoz vezetnek, ezért először alapfolyamatokat kell rendbe tenni, majd kis léptékű, gyors megtérülést hozó projektekkel érdemes haladni.Illés Kata külön kiemelte: időt kell hagyni a tanulásra és a „lecsorgatásra”, merta napi operáció mellé nem lehet egyszerűen ráterhelni az AI-osítást;ezt szervezeti ritmusokkal − például dedikált heti tanulási idősávokkal − lehet támogatni. Az említett gondolatokon túl szóba került még a munkavállalói ellenállás és motiváció, az AI agentek vs. „dobozos” eszközök kérdésköre, valamint a tipikus mesterséges intelligencia-bevezetéshez köthető KKV-s kezdő lépések, úgy mint mini pilotok, sikerélmények, belső képzés vagy tudásmegosztás. A fórum egyik kiemelt témája volt az energiahatékonyság növelése, hiszen, ahogySzalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője is rámutatott, a hazai vállalkozások az európai élmezőnybe tartozó energiaköltségekkel szembesülnek, ami egy átlagos KKV-nál a teljes költség 10%-át, egyes szektorokban (például HoReCa) akár 15%-át is elérheti. A szakember úgy látja, a gázárak a geopolitikai sokkok után ugyan mérséklődtek, de a betárolási szezon és a kínálat szűkülése miatt a következő időszakban inkább emelkedési kockázatok dominálnak, ezért különösen az április–május eleji „vállalati döntési ablakot” tartja kedvezőnek a következő évi beszerzések leszerződésére. Szalai felhívta a figyelmet a villamosenergia-piac extrém napon belüli volatilitására is,amelyben a fixár egyszerű, de szerinte sokszor túlárazott biztonságot ad. A nap záró panelbeszélgetésébenSzabóné Benyeda Zsófia, a Prophyl stratégiai ügyvezetője a generációváltásból indulva arról beszélt, hogy a családi KKV-k növekedésének gyakori korlátja az intuitív, „kézi vezérlésű” működési modell: náluk a vezetés átvételét követően szervezetet és menedzsmentet építettek, folyamatokat fejlesztettek, majd a tulajdonosi-operatív terhelés csökkentésére interim, később tartós külső ügyvezetőt is bevontak. Tapasztalata szerint a külsős vezető akkor tud valódi értéket hozni, ha szakmai és menedzseri tudása mellett a vállalati kultúrához is illeszkedik, a végeredmény pedig az lett, hogy a cég „tulajdonostól függetlenebbül” és fenntarthatóbban tud működni. A profit kapcsán a szakértő hangsúlyozta: a hatékonyságjavítás mellett a KKV-knak egyre inkább magas hozzáadott értékű, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell versenyezniük, nem pusztán árban vagy kapacitásban. Herbály István, a Contrall Kft. ügyvezetőjesaját cégépítési példáján azt emelte ki, hogy a profitabilitás egyik kulcsa a fókusz és a „bátor nem”:a mindent elvállaló, széttartó működés 2012-re átláthatatlan káoszhoz vezetett, ezért tevékenységeket választottak le, és az ipari szoftverfejlesztésre koncentráltak. Később az egyedi KKV-s fejlesztések alacsony megtérülése miatt dobozos termék (gyártói ERP/termelésirányítás) irányába fordultak, ami bár lassabban és nehezebben állt össze a tervezettnél, végül skálázhatóbbá tette a működést: a termék értékesítésével úgy tudtak növekedni, hogy közben a létszámuk nem nőtt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok cég nem méri a saját termelékenységét és pénzszivárgását, ezért a transzparencia és kontroll megteremtése önmagában is profitforrás lehet. A beszélgetés résztvevői szerint a profit nem egy ötlettől, hanem rendszerszintű működéstől, tiszta fókusztól és őszinte vezetői döntésektől (akár nehéz személyi döntésektől is) lesz fenntartható. Mindketten hangsúlyozták: a gyorsan változó környezetben is kell cél és stratégia, de olyan rugalmassággal, hogy a cég képes legyen korrigálni,ha a körülmények változnak. Címlapkép forrása: Portfolio