● news.bsdnet.hu

Félmillió forint sérelemdíjat kell fizetnie és bocsánatot kell kérnie a miskolci börtönnek az amputált lábú Richter Gyulától amiatt, hogy megsértették a méltóságát, személyes szabadságát és az egyenlő bánásmód követelményét. Csikász Brigitta Bűnügyi újságíró, oknyomozó riporter Ezeket látta már? – Öngyilkos akartam lenni, mivel érszűkület miatt levágták az egyik lábamat 2018-ban, aztán 2020-ban megölték a lányomat, így semmi értelmét nem láttam az életemnek. Azonban a hozzám kiérkező rendőrök az utolsó pillanatban megakadályozták, hogy végrehajtsam a tervemet – osztotta meg szomorú történetét a Blikkel Richter Gyula, akit először a pszichiátriára szállítottak be, majd onnan vitték át a vele szemben ittas vezetés miatt kiszabott büntetés leülésére. – Dobáltak összevissza, voltam Kecskeméten, Állampusztán aztán Miskolcon is – közölte a férfi. Hozzátette, hogy a miskolcibüntetés-végrehajtási intézetben olyan zárkábanhelyezték el, ahol nem lehetett dohányozni, és ez erős dohányos lévén problémát okozott neki, mivel a messze lévő dohányzóba kellett elbotorkálnia a járókeretével. Luxuséletéből pillanatok alatt került a rács mögé Schadl György, a végrehajtói kamara súlyos bűncselekményekkel vádolt elnöke. „Csak rá kell nézni, tele van poloskacsípéssel. Szigorított őrizet alatt áll, a fal sz.rral van körbekenve” – fakadt ki a végrehajtói kar elnökének egyik védője az idén február 24-én megtartott gyanúsítotti kihallgatáson. Az ügyvéd az emberi méltóságot sértő bánásmód elleni fellépést sürgette, de Schadl Györgynek még ott kell raboskodnia. Ugyancsak messzebb volt számára a sétaudvar, ahol nem volt szék, amin megpihenhetett volna. Arra sem figyeltek a börtönben, hogy WC és zuhanyzó legyen az amputált lábú Richter Gyula zárkájában, így oda segítség nélkül kellett elaraszolnia. A mellékhelyiségben nem volt kapaszkodó, így nyitott ajtó mellett kellett szükségét végeznie. – Mindezek miatt azt szerettem volna, ha áttesznek börtönkórházba. Ezt a kérelmemet azonban a nevelő nem volt hajlandó továbbítani a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, ezért az egyik szabaduló társamat kértem meg arra, hogy ha kint lesz, adja fel a levelemet. És amikor ez kiderült, kvázi büntetést kaptam – jegyezte meg a férfi. Áthelyezték őt egy nem dohányzó egészségügyizárkába, fegyházas körülmények közé, ahol az ajtót mindig zárva tartották. Külön csapás volt számára, hogy a zárka az első emeleten volt, lift és segítség híján lépcsőznie kellett, hogy sétaudvarra és börtönboltba le tudjon menni. Herczeg Zoltánt október 21-én tartoztatták le kábítószer-kereskedelemmel gyanújával, miután az otthonában is találtak több grammnyi növényi törmeléket és fehér port. A divattervező azóta is rács mögött van, ám bízik abban, hogy egy hónap múlva kiszabadulhat. Richter Gyula nem hagyta annyiban a vele történteket, és bírósághoz fordulta Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének, Bieber Ivónának a segítségével. Az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy külön intézkedésekkel kell védeni a gyerekek, nők és idősek mellett a fogyatékossággal élőket is. A hazánkban is hatályos fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) és más jogszabályok értelmében is az államnak biztosítani kell, hogy ha fogyatékossággal élő személyeket fosztanak meg szabadságuktól, akkor őket olyan garanciák és elbánás illeti meg, hogy jogaikat másokhoz hasonlóan gyakorolhassák. A Miskolci Törvényszék meg is állapította a börtön jogsértéseit, és bocsánatkérésre kötelezte az intézetet, kártérítést viszont nem kaphatott a mozgássérült férfi. Ügyvédjefellebbezett a felemás döntés ellen, és sikerrel jártak. A Debreceni Ítélőtábla jogosnak ítélte a mozgássérült férfi kártérítési igényét, és 500 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg neki. Emberrablás miatt emeltek vádat három férfival szemben, akik egy Pápa melletti elhagyatott ingatlanban bántalmaztak egy hajléktalant, és csak annak fejében engedték el, ha átadja a nála lévő 20 ezer forintot. „Az ítéletnek a jogsértés körében tett általános megállapításai példaértékűek, és hivatkozásul szolgálhatnak minden fogyatékossággal élő számára. Richter úrnak pedig, aki egy áram nélküli tanyán él, a megítélt félmillió forintos sérelemdíj érezhető segítséget jelenthet. Kérdés azonban, hogy egy ekkora összeg mennyire jelent visszatartó erőt a büntetés-végrehajtási intézeteknek, amelyekben rendszerszintű problémaa fogyatékkal élők speciális igényeihezvaló ésszerű alkalmazkodás hiánya” – értékelte az ítéletet Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Richter Gyula elmondta, hogy a félmillió forint egy részét aggregátorra költi, hogy a Lajosmizsétől 15 kilométerre lévő tanyáján legyen áram. – Szeretnék venni egy működőképes autót is, úgy hogy a pénz gyorsan elfogy majd – jegyezte meg a fogyatékossági támogatásból élő férfi. fogvatartás