● news.bsdnet.hu

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a GMO-kérdése, miután a Tisza európai parlamenti képviselői megszavazták az új génszerkesztési technológiákra vonatkozó uniós szabályozást. A vita egyik központi eleme, hogy a Tisza Párt magyarországi kommunikációja nincs összhangban az Európai Parlamentben leadott szavazatával: miközben itthon a GMO-mentes mezőgazdaság fontosságáról beszélnek, Strasbourgban támogatták a szabályozást. A témáról Nagy István volt agrárminisztert kérdeztük, aki szerint a génszerkesztés kérdésében továbbra is az elővigyázatosság elvének kell érvényesülnie. Az interjúban arról is beszél, – Milyen elvet tart szem előtt a GMO-technológiák és az új génszerkesztési eljárások megítélésekor? – Én továbbra is az elővigyázatosság elvében hiszek. Az új technológiákat meg kell ismerni, alaposan meg kell vizsgálni, de a magyar emberek választási jogát, a gazdák szabadságát és Magyarország GMO-mentességét nem szabad könnyelműen feladni. A föld, amit ma művelünk, nemcsak a miénk, hanem azoké is, akik utánunk jönnek. – Magyar Péter azt állította, hogy a génszerkesztés nem GMO. Ön szakemberként hogyan értékeli ezt a kijelentést? – Magyar Péter nem mond igazat. Vegye alapul a saját államtitkárának, Kőrösi Leventének a kijelentéseit, vagy az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely kimondja, hogy a génszerkesztés génmódosítás. Ez nemcsak biológiai, hanem jogi alapon is alátámasztható tény. A génszerkesztés során célzott emberi beavatkozással megváltoztatják egy élő szervezet genetikai állományát. Éppen ezért minden olyan technológiánál, amely a genetikai állományba avatkozik be, különösen óvatosnak kell lennünk. Lehet vitatkozni arról, hogy az új génszerkesztési technikák miben különböznek a hagyományos GMO-tól, de vannak kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszum. – Az egyik legnagyobb vita arról szól, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapnak-e. Miért fontos, hogy az emberek pontosan tudják, milyen technológiával előállított élelmiszert vesznek le a boltok polcairól? – Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy a vásárlók ne kapjanak egyértelmű tájékoztatást. A magyar gazdáknak joguk van eldönteni, milyen vetőmaggal szeretnének dolgozni, Magyarországnak pedig joga van megőrizni a GMO-mentes mezőgazdaságot. Nem azért, mert ellenségei lennénk az innovációnak vagy félnénk a tudománytól, hanem mert a mezőgazdaságban a bizalom és a biztonság a legfontosabb érték. Most pedig ezen az elven készülnek változtatni. Veszélyes terepre lép ezzel a Tisza-kormány. Ha egyszer elveszítjük a fogyasztók bizalmát, azt nagyon nehéz visszaszerezni. – A vita másik központi eleme, hogy a szabályozás elfogadásával túl nagy teret nyernek a nagy vetőmag- és agráripari cégek. Ön szerint megalapozott ez az aggodalom? – Ugyanez a kérdés merül fel itt is. Ki birtokolja majd ezeket a technológiákat? Ki rendelkezik a vetőmagok szabadalmai felett? Mennyire maradnak szabadok a gazdák döntései? Ha néhány globális szereplő kezében összpontosulnak a vetőmagok, a szabadalmak és a technológia, akkor ez már nem pusztán tudományos, hanem szuverenitási, gazdasági és élelmiszerbiztonsági kérdés. – Ön szerint, ha a génszerkesztett termékek megjelennek Magyarországon, lesz-e még lehetőség később kivonni őket a piacról? – Ez rendkívül nehéz kérdés. Az új szabályozás alapján ezeket a termékeket nem is kell engedélyeztetni, elegendő bejelenteni őket, és az üzletek polcain sem kell külön jelölni. Ráadásul a szabályozás bevezetése minden tagállam számára kötelező. Korábban a nemzeti kormánynak már sikerült pert nyernie GMO-ügyben. Sok sikert kívánok ehhez az eljáráshoz, és minden segítséget, tapasztalatot szívesen átadunk.