● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés előtt van a Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvénytervezet, aminek a célja nem csak az elszámoltatás, de a közvagyon ellopásának megelőzése is. A testület csak a Parlament felé tartozik elszámolással, de más, különleges jogköröket is kap. A jogászok szerint szakemberhiány lassíthatja az indulást. A Facebookon jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy benyújtották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szóló törvényt. Azt írták, a most felálló hatóság feladata, hogy az eltűnt milliárdok nyomába eredjen, beazonosítsa a felelősöket, és visszavegye a jogtalanul szerzett vagyonokat. A feladatok közé tartozik a prevenció is: hogy a jövőben hasonló visszaélések ne történhessenek.A Hivatal a kormány szerint minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. A közleményben az áll, hogy a testület a Kormánytól teljesen függetlenül működik, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Magyar Péter korábban úgy nyilatkozott, a szervezet a jelenlegi hatósággal dolgozik majd együtt. „Nem lesz ez egy óriási szervezet, például az Európai Ügyészség sem óriási szervezet hanem a meglévő ügyészséget, a meglevő rendőrséget, NAV-ot, rendvédelmi állományt tudja majd segítségül hívni. „ A hivatal elnökének és négy elnökhelyettesének mentelmi joga lesz és különleges rendőri védelem alatt állnak majd. A négy elnökhelyettesből három ügyész lesz. Horváth Lóránt ügyvéd szerint a hivatal felállítása a szakemberhiány miatt nem lesz egyszerű és gyors. „Az ügyészi létszámrend is jelenleg létszámhiánnyal küszködik, az utánpótlás nagy nehézségekkel pótolható, és azt gondolom igazából nem is pótolható érdemben, mert nagyon kevesen jelentkeznek ügyésznek, tehát ha az ügyészségtől kivonjuk azokat a személyeket akik potensek lehetnek, az ügyészség kerül nagyon nagy problémába.” A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Horváth Lóránt szerint az nem lehet kifogás, hogy törvényekkel fedték le a korrupciót. „Tehát az, hogy túlszámlázott szerződések vannak, az hogy egyedüli induló van egy pályázaton, az hogy hivatali visszaélések történtek, az hogy a tényleges szolgáltatás ára jócskán meghaladta azt amit az állam kifizetett valamiért, ezek nem a jog szerint történtek. Próbálták körbebástyázni ezeket a konstrukciókat, de azt kimondani, hogy jogszerűen jártak volna el, ez erős túlzás.” Ligeti Miklós , a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint Magyarország az elmúlt 16 évben rászolgált arra, hogy ne bízzanak meg benne az állampolgárok: „Most ez az új hatóság bűnüldözői, illetve a már megtörtént visszaélések feltárásával, és szankcionálásával foglalkozik, részben azonban a közvagyonvédelmi kockázatelemzés terén előremenően is fog bizonyos vagyonvédelmi intézkedéseket megtenni, hiszen ha kimutatja azt, hogy valamelyik most működő állami szerv, vagy állam pénzzel gazdálkodó cég működése kockázatos, mert túl sokat költ, ellenben túl kevés bevételt tud beszedni, az a jövőre nézve fékező, megelőző hatással lehet a közvagyonvesztésre.” A Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény életbe lépésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés.