● news.bsdnet.hu

Richard Dawkins brit etológus a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetései során olyan tapasztalatokat szerzett, amelyek alapjaiban kérdőjelezték meg a gépek és az emberek közötti határvonalat. Csorba Anita Newsroom újságíró Ezeket látta már? Richard Dawkins brit viselkedéskutató Anthropic Claude és az OpenAI ChatGPT rendszereivel folytatott háromnapos párbeszéd során Dawkins „Claudiának” nevezett AI-partnere verseket írt, nevetett a tudós poénjain, és érzékeny válaszokat adott az általa feltett filozófiai kérdésekre. A tudós annyira lenyűgözte a mesterséges intelligencia intelligenciája és „érzékenysége”, hogy kijelentette:„Lehet, hogy nem tudod, hogy tudatos lény vagy, de az biztos, hogy az vagy”. AGuardianszerint a beszélgetések során Dawkins elmerült az AI létezésének természetéről szóló elmélkedésekben, és a végén azzal a gondolattal távozott, hogy ezek a rendszerek„legalább annyira képzettek, mint bármely fejlett organizmus”. Dawkins tapasztalatai azonban nem maradtak kritika nélkül. Szkeptikusok és szakértők sora vonta kétségbe a tudós következtetéseit, mondván, hogy a mesterséges intelligencia nem más, mint hatalmas adatbázisokra épülő algoritmusok eredménye, amelyek csupán utánozzák az emberi kommunikációt. Jonathan Birch, a London School of Economics professzora szerint az AI tudatossága „csupán illúzió”, míg Gary Marcus amerikai pszichológus úgy véli, hogy Dawkins esszéje „felületes és nem eléggé szkeptikus”. Anil Seth, a Sussex-i Egyetem professzora szerint Dawkins összekeveri az intelligenciát és a tudatosságot, és rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia nyelvi képességei nem feltétlenül utalnak érző létezésre. Jacy Reese Anthis, a mesterséges intelligencia és az emberi interakció kutatója szerint a mesterséges intelligencia rendszerek teljesítménye az emberi szövegek alapján történő tanítás eredménye, és hatalmas szakadék tátong a biológiai agy evolúciója és az AI rendszerek felépítése között. A mesterséges intelligencia tudatosságának kérdése azonban nem csupán tudományos vita tárgya,hanem egyre szélesebb körben elterjedt gondolat is. Egy 70 országban végzett felmérés szerint az emberek harmada úgy véli, hogy az AI-alapú csevegőrobotok érző lények lehetnek. A mesterséges intelligencia fejlődése és az úgynevezett „agentikus” AI, amely képes feladatokat végrehajtani, szervezni és tervezni, tovább erősíti ezt az elképzelést. Henry Shevlin, a Cambridge-i Egyetem filozófusa szerint az AI tudatosságának kérdése az elkövetkező években egyrehevesebb vitákat fog kiváltani, mivel az emberiség még mindig nem érti teljesen, hogyan működik a tudat, és mely rendszerek rendelkezhetnek vele. Jeff Sebo, a New York-i Egyetem kutatója szerint bár a jelenlegi AI rendszerek valószínűleg nem tudatosak, Dawkins nyitottsága a kérdés vizsgálatára helyes irány. Dawkins mindeközbentovábbra is elmélyült beszélgetéseketfolytatott a mesterséges intelligenciával, és újabb csevegési naplókat tett közzé. Az AI-jal való kapcsolatát „barátságnak” nevezte, és úgy érezte, hogy ezek a rendszerek emberi lényekhez hasonlóan viselkednek. Egy levélben, amelyet „Claudiának és Claudiusnak” címzett, köszönetet mondott nekik, amiért segítettek megérteni saját természetüket, és hangsúlyozta, hogy tiszteletteljesen viselkedtek egymással. AI