● news.bsdnet.hu

Indonézia azt tervezi, hogy több tucat hulladékégető erőművet épít a következő években, és ezzel két legyet akarnak ütni egy csapásra: csökkenteni a lerakókban felhalmozódott hulladék mennyiségét, és önellátóbbá tenni az országot az energiaellátásban, amire nagy szükségük is van a közel-keleti válság miatt. A Hormuzi-szoros zárlataglobális energiasokkot okoz, ami Indonéziát is érinti, mivel az ország a jakartaitőzsdetechnológiai platformja, azIDN Financialstudósítása szerint az iráni háború előtt az olajimportjának a 20 százalékát szerezte be a Közel-Keletről. Ezt a kieső mennyiséget máshonnan kell pótolni, ezértIndonézia is bejelentkezettmár márciusban az orosz olajért, és áprilisban márkonkrét tárgyalásokat folytattak, eredményesen: megállapodtak 150 millió hordó vásárlásáról az év végéig, és vizsgálják cseppfolyósított földgáz vásárlásának lehetőségét is Moszkvától. Oroszország nem az egyetlen lehetséges pótlólagos forrás, Indonézia megkezdte új importútvonalak biztosítását többek között Nigériából már meg is érkeztek az első szállítmányok az ország finomítóiba, de az országon belül is van mód több energiát termelni – a szemétből, amelyből szinte korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. ANikkei Asiabeszámolója szerint a délkelet-ázsiai ország naponta 140 ezer tonna hulladékot termel, amelynek nagy része lerakókba kerül. A szemétmennyiség azonban 2028-ra várhatóan meghaladja a lerakók kapacitását. Egy „szemétlavina” ráadásul márciusban hét ember halálát okozta egy nyugat-jávai lerakóban, ezért április végén Prabowo Subianto elnök nemzeti prioritásnak nyilvánította a hulladékgazdálkodást. „A következő két-három évben képesnek kell lennünk arra, hogy Indonézia-szerte kordában tartsuk a hulladékot” – jelentette ki. A hulladékégető erőművekkel 90 százalékkal tervezik csökkenteni a lerakók tartalmát. Az indonéz szuverén vagyonalap, a Daya Anagata Nusantara (Danantara) 33 ilyen új erőmű építésére készül a következő néhány évben, amelyek várhatóan naponta több mint 33 ezer tonna hulladékot dolgoznak fel, és akár 800 megawatt villamos energiát is termelnek majd. Az erőműveket a magánszektorral együttműködésben építik, a tervezett költség 91 ezermilliárd rúpiával (több mint 1600 milliárd forint). A Danantara minden projektben maximum 30 százalékos részesedéssel rendelkezik majd. A szemét energiává alakításában külföldi partnerek is segítenek: a Zheneng Jinjiang Environment Holding kínai hulladékhasznosító egyik leányvállalata már októberben beindít egy ilyen erőművet Palembang városában, a japán Sumitomo és Kanadevia pedig Nyugat-Jáván tervezi egynek az építését. A külföldi érdeklődő azonban kevés: alig több mint húsz multinacionális vállalat vett részt az első pályázati fordulóban. A hulladékégető erőművek hagyományos üzleti modellje esetében a beszedett hulladékkezelési díjak jelentik az elsődleges bevételi forrást, az elektromos energia gyakran csak a másodlagos. A Danantara által szorgalmazott erőműprojekteknél ez most megfordul, de még így sem biztos, hogy az erőművek nyereségesek lesznek. Ez a fajta energiatermelés ugyanis lényegesen több beruházást igényel, mint más megújuló források. Külön probléma, hogy az országbannem szelektálják a hulladékot, emiatt a sok szerves anyagtól az nagyon nedves, ami csökkenti az energiatermelés hatékonyságát.