● news.bsdnet.hu

Nagy vihart kavart, amikor 2024 tavaszán kiderült, hogy Magyarországon járt és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök. Ő az egyik legismertebb antiszemita és holokauszttagadó politikus a világon, aki korábban több olyan kijelentést is tett, hogy a holokauszt „mítosz”, vagy hogy Izraelt „el kell törölni a térképről”.A látogatása után Deli Gergely, az NKE rektora egy nyilvános sajtóeseményen nem akart válaszolni az Ahmadinezsáddal kapcsolatos kérdéseinkre, míg Gulyás Gergely – miután a téma a kormányinfón is szóba került – a tőle megszokott balladai homállyal intézte el a dolgot: azt mondta, hogy az NKE rektora megnyugtató választ adott a látogatásról, és amikor a Népszava újságírója megkérdezte, hogy mi volt az, ennyit reagált: „Én csak azt tudom mondani, hogy nyugodjanak meg önök is.” (A dolog annyira megnyugtató volt, hogy Ahmadinezsád egy év múlva visszatért.)Most a New York Times oknyomozásából derült ki, hogy mi volt ez az egész budapesti Ahmadinezsád-látogatásos kavarás. A történet talán csak első hallásra meglepő: az izraeli titkosszolgálat, a Moszad akart a volt iráni elnökkel találkozni, méghozzá azért, hogy a Hámenei-diktatúrát az országot 2005-2013 között vezető Ahmadinezsád újbóli hatalomra kerülésével döntse meg. A cikkből az is kiderül, hogy a moszados konspiráció magas rangú magyar kormányzati politikusok közreműködésével valósult meg.„2024 elején egy budapesti egyetem rektora megdöbbentő felkérést kapott egy magas rangú magyar kormánytisztviselőtől. A tisztviselő azt mondta a rektornak, Deli Gergely professzornak, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek fenntarthatósági-klímaváltozási konferenciát kellene tartania, és arra meghívnia egy valószínűtlen vendéget: Mahmúd Ahmadinezsádot, Irán széles körben elítélt volt elnökét” – így kezdődik a cikk, aminek a folytatásából kiderül, hogy ez a meg nem nevezett magyar kormánytisztviselő arról is tájékoztatta a rektort:„Még sokkolóbb volt az ok. A tisztviselő elmondta, hogy a konferencia csupán álca Ahmadinezsádnak, hogy titkos tárgyalásokat folytasson Budapesten az ő nyílt ellenségének tekinthető Izrael állam hírszerző szervezeteivel.”A cikk szerint az iráni politikus két budapesti látogatása (a 2024. tavaszi és a 2025. júniusi) „egy évekig tartó izraeli erőfeszítés részét képezte, hogy őt a hírszerzés egy olyan ügynökké képezze ki, akit a megfelelő időben Irán élére állíthatnak az ország új vezetőjeként”.A lapot a művelettel tisztában lévő amerikai és iráni tisztviselők tájékoztatták a Moszad-akcióról. Volt amerikai tisztviselők ehhez hozzátették: Ahmadinezsád olyan kiemelt fontosságú személy volt Izrael számára, hogy az ország akkori hírszerzési vezetője, David Barnea is Budapestre jött 2024-ben, hogy személyesen találkozzon vele. Elmondásuk szerint nem sokkal ezután a Moszad tájékoztatta a CIA-t arról, hogy kapcsolatba lépett az iráni politikussal.A New York Times szerint „Izrael döntése, hogy rezsimváltó tervet építsen Ahmadinezsád úr köré, rendkívüli fordulatot jelent az ország és a volt elnök közötti kapcsolatok történetében, aki arról volt ismert, hogy felgyorsította Irán nukleáris programját, rendszeresen Izrael megsemmisítésére szólított fel, és tagadta a holokausztot”. Amerikai tisztviselőktől származó források alapján a lap azt írja, hogy Izrael titokban pénzt fizetett Ahmadinezsádnak a lakhatásért és az utazásért, illetve hogy az izraeliek többször is találkoztak vele külföldön, többek között budapesti útjai során is.A New York Times már csaknem két hónappal ezelőtt, májusban is írt arról, hogy Ahmadinezsádot nézték ki Irán új elnökének az izraeliek. Akkor a budapesti útjai mellett megemlítették, hogy ellátogatott egy másik, Izraelhez szorosan kötődő országba is: 2023-ban Guatemalában is járt egyetemi előadások ürügyén. Tavaly Budapestről nem sokkal azelőtt tért vissza, hogy Izrael elkezdte lőni Iránt. A háború kitörésekor visszafogottan viselkedett a nyilvánosság előtt, és csak néhány nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában, miközben az ősellenségei a hazáját lőtték.A HVG egyébként már 2024 őszén arról írt, hogy Ahmadinezsád első budapesti útjáról több magyar kormánytag is tudott előzetesen, sőt, azzal is tisztában voltak, hogy a korábbi iráni elnök programjában szerepelt egy titkos éjszakai találkozó is, amit már akkor egy magas szintű iráni-izraeli háttértárgyalásként azonosítottak. A lap értesüléseit az Izraellel kitüntetett jó viszonyt ápoló Orbán-kormány közeléből többen tagadták.Amikor egyébként tavaly visszatért Budapestre az iráni politikus, mi is megkérdeztük a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A látogatását azzal állítottuk párba, hogy ha az északír rapegyüttest, a Kneecapet azért tiltották ki, mert a színpadon támogatták a Hamászt és a Hezbollahot, akkor az NKE-re többször meghívott, a Hamászt és a Hezbollahot anyagilag is támogató, holokauszttagadó és antiszemita Mahmúd Ahmedinezsádot miért nem tiltották ki. Gulyás Gergely erre válaszul egyre csak azt ismételgette, hogy: „A kettő között semmilyen összefüggés nincsen.”Amit most, utólag úgy lehet lefordítani, hogy Mo Chara vagy Móglaí Bap ezek szerint nem szerepelt a Moszad listáján mint potenciális iráni puccsista.