● news.bsdnet.hu

„A gyár létrehozásakor az ír befektetők abból indultak ki, hogy Magyarország rendszeresen a szükségleteinek kétszeresét termeli meg kukoricából, 3-4 millió tonnás exportfelesleg állt rendelkezésre az országban. Azóta, sajnos, sokat változott a kép” – kezdi az alaphelyzet bemutatását a Pannonia Bio gabonakereskedelmi vezetője,Fehérvári Gábor.Mint mondja, maga az etanolgyártási technológia amerikai mintára épült, de a tulajdonosok nagyon sokat fektetnek kutatás-fejlesztésbe, ami mostanra számos egyedülálló megoldást eredményezett a gyár működésében. – magyaráz a szakember. Az árpa mellett szólt, hogyez az első learatott gabonafélénk az év során, és a termelők jellemzően nem raktározzák,hanem azonnal értékesítik. Azzal, hogy ennek is folyamatos felvevőpiacot biztosítottak, csökkentették a betakarítást követő árnyomást. Természetesen az is hat az árpa értékére, hogy a kukoricakínálat szűkülésével a takarmányipar is a gabonák felé fordult, így ma már kisebb a különbség a kalászosok és a tengeri ára között. A kukorica kínálata csökken, az árpáé emelkedik – Fotó: KSH A terménykínálat lényegesen javult 2023-ban. 2024-ben azonban a csökkenő mennyiség mellett ismét megjelent azaflatoxinprobléma:a kukoricatermés ötödét nem lehetett takarmányozási célra hasznosítani. A termelési trend azóta is csökken, míg az árpáé növekedést mutat. Mindeközben elszálltak azenergiaárak,az EU pedig nem engedettÜHG-kibocsátásiés karbonsemlegességi célkitűzéseiből. Ezzel párhuzamosan viszont nagyobb mennyiségű kukorica érkezett Ukrajnából, és finisbe ért aMercosur-egyezmény lezárása is, ami összesen 650 ezer tonna vámmentes etanol uniós exportját tenné lehetővé Dél-Amerika számára. Ez az EU teljes etanolfogyasztásának közel 11%-a. A Pannonia Bionak sürgősen alkalmazkodnia kellett. A gyár folyamatosan, egyszerre több irányban is fejleszt. Az egyik ilyen irány a környezeti elvárásoknak való megfelelés és azenergiahatékonyságnövelése. Ide tartozik a gyártás során felhasznált víz kezelése és a kukoricafeldolgozásban keletkező rostok betáplálása a gyár biogázüzemébe. A keletkezőbiometánból hőfejleszthető, amit a gyártás során hasznosítanak. Ez megalapozza a körforgásos gazdaságot. A gabonaszemek legfőbb alkotóeleme a keményítő, amiből az erjesztés és desztillálás soránetanolkészül. Az erjesztést követő szakaszban centrifugák alkalmazásával elválasztják akukoricaolajata magas fehérjetartalmúDDGSalapanyagtól. Ezeket tovább finomítva, illetve koncentrálva jutunk el a végtermékekig, amelyek nemcsak a takarmánygyártás számára lehetnek értékesek. „Az éves bioetanol-termelésünk mintegy 550 millió liter, amihez közel 1,5 millió tonna gabonát dolgozunk fel több mint 400 fő foglalkoztatása mellett. A gyártás társterméke, a 35%-os fehérjetartalmú DDGS főként a tejelő marhák takarmányozásában játszik kulcsszerepet, de a sertés- és baromfitartásban is kiválóan megállja a helyét. A kukoricaolaj pedig alapvetően a baromfinevelésben hasznosul energiahordozóként. A rostok oroszlánrésze a biogázüzemünket táplálja, deélelmi rost is készülbelőlük az egészségtudatos táplálkozáshoz. – sorolja Fehérvári Gábor. Fehérvári Gábor, a Pannonia Bio gabonakereskedelmi vezetője – Fotó: Agroinform Az értékesítési csatornák szélesítése tehát folyamatosan zajlik, az alapanyag oroszlánrésze azonban továbbra is a kukorica.Árpából mindössze 250 ezer tonnáthasznosít a gyár. Az elmúlt négy évből hárombanimportálniuk is kellett kukoricáta gyártáshoz. A kukorica a gyár kapujából három irányba mehet tovább aszerint, hogy a tejágazat takarmányelvárásainak megfelelő 5 ppb alatti, vagy más kezelést igénylő 5–20 ppb, esetleg 20 ppb feletti aflatoxint mérünk-e benne.” Dunaföldváron egyébként szárazőrléssel dolgoznak, ezért nem tudják fogadni a termelők 25–28%-os nedvességű kukoricáit. A DDGS értékesítése olyannyira fontos az üzemi eredmény szempontjából, hogy2024-ben nem termelt érdemi profitot a gyár. Közben az etanolpiaci verseny is élesedett: immár nagy mennyiségűbrazil etanolis érkezhet vámmentesen Európába. „Pillanatnyilag inkább az USA-ból jön be etanol, de hosszabb távonmegnehezítheti a dolgunkat a brazil termelés,mivel olcsó alapanyagból olcsón dolgoznak. Európa egyedül az ÜHG-kibocsátási és egyéb környezetvédelmi elvárásaival tudja ellensúlyozni a versenyhátrányát. Ezeka nem vámjellegű intézkedések hatásosak tudnak lenni,ha komolyan veszik a belső ipar védelmét” – jegyzi meg Fehérvári Gábor. A szakember bízik benne, hogy az ipar védelmére kényes marad az EU Bizottság, azetanol-bekeverési mandátumoknövekedhetnek, és a bioüzemanyagra legalább akkora marad a kereslet, mint most. A hazai takarmánygyártás kukoricaigényével egyre kevésbé kell versengenie a három nagy hazai etanolipari szereplőnek, mivel azok átálltak búzára, árpára. Az egymás közti versenyt pedig egészségesnek, hatékonyságnövelőnek érzi Fehérvári Gábor. Legnagyobb félelme az, hogyelmegy a termelők kedve a kukoricatermesztéstől. Idén 675 ezer hektárt akartak a gazdálkodók bevetni kukoricával, de a rossz időjárási feltételek miatt könnyen lehet, hogy ennél kevesebb, akár 630 ezer hektár lesz aratható. A minimálisan szükséges 3,5 millió tonna kukoricához5,6 tonnás átlagtermésre van szükség.Vajon sikerül? Ehhez szükség lesz a nyári esőkre. Most Párizsban 215,5 eurót (77,6 ezer Ft/t) ér a júniusi kukorica tonnája, a novemberi pedig 217 eurót.Lengyelországbannagy területi szórással 67 ezer forintnak megfelelő zlotyiért vásárolják a termelőktől a terményt.Magyarországona jó minőségűkukoricaközel 74 ezer forintba kerül az AKI adatbázisa szerint. Ez még mindig olcsóbb az etanolgyár számára, mintha importból kellene beszereznie. A Pannonia Bio látképe – Fotó: Pannonia Bio Zrt. A rendszeres import minden hazai üzem rémálma,mert olyan mértékben rontja a gazdaságosságot, ami súlyos esetben egyes szereplők kiesésével fenyeget. Ez a magyar gazdaság és mezőgazdasági termelés számára is egy sötét forgatókönyv lenne: „Az elmúlt évtizedben az ország nagy részén a kukorica volt a szántóföldi termelés egyik, ha nem a legjövedelmezőbb növénye. A klímaváltozás ellenére a területek túlnyomó része továbbra is tökéletesen alkalmas kukorica termesztésére. Az öntözés nem biztos, hogy mindenütt megtérülne, ezért a vízmegtartó gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. Indexkép: Agroinform.