● news.bsdnet.hu

Alig több mint egy év telt el azóta, hogy elindult a vasúti pályába épített napelemes rendszer első kísérleti projektje Svájcban. A megoldást fejlesztő Sun-Ways vezérigazgatója szerint a legnagyobb kihívást nem a technológia kidolgozása, hanem a szigorú szabályozási követelmények teljesítése jelentette.   A 100 méter hosszú, üzemszerű forgalomban lévő vasútvonalra telepített fotovoltaikus rendszert 2025. április 24-én avatták fel a svájci Buttes településen. A projekt eddigi eredményei biztatóak: a sínek közé telepített 48 napelem eddig több mint 19 MWh villamos energiát termelt. A vállalat vezérigazgatója, Joseph Scuderi elmondta, hogy az elmúlt egy évben több mint 11 ezer vonat haladt át a napelemes szakaszon, és ez sem a vasúti közlekedésben, sem az energiatermelésben nem okozott problémát. A sínek közötti terület új szerepet kaphat Az elképzelés lényege, hogy a vasúti sínek közötti, eddig kihasználatlan felületet villamosenergia-termelésre használják. Bár a panelek dőlésszöge nem ideális a maximális napenergia-hasznosításhoz, a veszteség viszonylag csekély a várható nyereséghez képest. A Sun-Ways számításai szerint csak Svájcban évente akár 1 TWh villamos energia termelhető ilyen módon, ami fedezhetné az ország tömegközlekedési energiaigényének mintegy 30 százalékát. A napelemek tükröződésmentes bevonatot kaptak, hogy ne vakítsák el a mozdonyvezetőket, emellett ellenállnak a mikrorepedések kialakulásának is, amelyek növelhetnék a tűzesetek kockázatát. A projekt egyik legfontosabb műszaki újítása maga a telepítési technológia volt. A vállalat egy speciális, sínen gördülő gépet fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a panelek gyors telepítését. Scuderi szerint az új berendezés már óránként akár 300 napelem telepítésére is képes, így a jövőben nem csupán 100 méteres tesztszakaszok, hanem több száz kilométer hosszú vasútvonalak is felszerelhetők. Nem a mérnöki munka, hanem az engedélyeztetés volt a legnehezebb Scuderi szerint: „A technológia nem jelentett a problémát.”, majd hozzátette „Hiszen embereket is képesek vagyunk a Holdra juttatni…” Szerinte a valódi kihívást a szabályozási környezet jelentette. „A vasúti ágazatban rendkívül szigorú biztonsági előírások érvényesek. Évekbe telt, mire engedélyt kaptunk arra, hogy a Sun-Ways napelemes rendszerét személyszállító vonatok által használt vasútvonalon tesztelhessük.” Európa növelné a megújuló energia arányát Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség áprilisban közzétett jelentése szerint a megújuló energiaforrások – köztük a napenergia – az Európai Unió végső energiafelhasználásának 25,2 százalékát tették ki. Az Egyesült Királyságban az elmúlt évben a villamosenergia-termelés 43,3 százaléka származott megújuló forrásból a National Grid adatai szerint, amelyből 6,9 százalékot a napenergia biztosított. Mivel az EU célkitűzése szerint 2030-ra legalább 42,5 százalékra kell emelni a megújuló energia részarányát, a vasúti sínek közötti felületek hasznosítása egyre vonzóbb lehetőségnek tűnik. Scuderi elmondása szerint a vállalat már megállapodást kötött Olaszországgal, valamint a francia állami vasúttársasággal (SNCF), emellett tárgyalásokat folytat Dél-Koreával, Spanyolországgal és Portugáliával is. A vezérigazgató tervei szerint: „Akár már 2028-ban piacra kerülhet a technológia, kezdetben 10 kilométer hosszú (10 000 négyzetméteres) Sun-Ways-erőművek telepítésével. Ezt követően fokozatos kapacitásbővítést tervezünk, hogy 2035-re 1000 kilométer, 2040-re pedig 10 000 kilométer hosszúságú telepített rendszer működjön.” A következő feladat a méretnövelés A terv rendkívül ambiciózus, és a Sun-Ways megalakulásakor, a 2020-as évek elején még sokak számára inkább tudományos-fantasztikus elképzelésnek tűnhetett. Kezdetben komoly kérdés volt, miként lehet majd karbantartani a napelemeket, a vasúti pályát és az ágyazatot, illetve hogyan biztosítható a panelek megfelelő tisztasága a hatékony energiatermeléshez. Az elmúlt egy év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezek a műszaki feladatok kezelhetők. Sőt, az óránként 300 panel telepítésére képes berendezés jóval gyorsabb kivitelezést tesz lehetővé, mint amilyen ütemben például állomási épületeket vagy perontetőket lehetne napelemekkel felszerelni. Ugyanakkor a vasúttól távol telepített napelemes rendszereknél nem kell számolni a vasúti forgalom okozta terheléssel vagy a pályakarbantartásból eredő nehézségekkel. Scuderi szerint a vállalat számításai alapján az energiatermelés kiegyenlített fajlagos költsége (LCOE) 0,05–0,09 euró/kWh között alakul, elsősorban a napsütéses órák számától függően – vagyis attól, hogy Dél- vagy Észak-Európában működik a rendszer. Mint hozzátette: „Egy vasúttársaság számára ez az LCOE egyben a villamos energia végső költségét is jelenti, mivel a megtermelt napenergia közvetlenül a vontatási hálózatba kerül, így nem terhelik a nyilvános villamosenergia-hálózathoz kapcsolódó adók és díjak.” A cikk szerint nehéz nem felidézni azt a lelkesedést, amely egy évtizeddel ezelőtt az úgynevezett napelemes utak koncepcióját övezte. Az elképzelés végül a közúti forgalom okozta terhelés és a magas karbantartási igény miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vasúti alkalmazás azonban egyelőre sikeresnek tűnik: a panelek kevés karbantartást igényelnek, és az előzetesen kalkulált mennyiségű villamos energiát termelik. A következő nagy feladat immár nem a technológia működőképességének bizonyítása, hanem annak ipari léptékű bevezetése lesz. Forrás: https://www.theregister.com