● news.bsdnet.hu

Súlyos jogi aggályokat vet fel Pokol Béla volt alkotmánybíró szerint az a politikai nyomásgyakorlás, amellyel Magyar Péter miniszterelnök az Alaptörvény 17. módosításának aláírására próbálja rászorítani Sulyok Tamás államfőt. A volt alkotmányjogász úgy véli, ha Magyar Péter valóban korlátozná a köztársasági elnököt az alkotmányos jogaiban, az felvetheti a Btk. szerinti alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának gyanúját is. Alkotmányos rend elleni bűncselekmény vagy egyszerű politikai pongyolaság? Komoly jogi hullámokat vetett a hazai közéletben Magyar Péter miniszterelnök kijelentése , miszerint Sulyok Tamásnak öt napja van szignózni az Alaptörvény legújabb módosítását, különben megfosztási eljárás indul ellene. Pokol Béla a Közbeszéd nevű csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte ez rendkívül veszélyes, hiszen az államfőnek az alkotmány szerint nemcsak az aláírás a joga, hanem az is, hogy előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (AB) forduljon. Ha Magyar Péter ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyva szankciókkal fenyeget, az elméletileg kimerítheti a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 254. §-át, azaz az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletét. A szakember ugyanakkor hozzátette, valószínűbbnek tartja, hogy Magyar Péter egyszerűen csak pontatlanul fogalmazott a közösségi oldalán. Úgy véli, végzett jogászként a miniszterelnök is tisztában van azzal, hogy kormányfői pozícióból sem vehet el alkotmányos jogkört az államfőtől. „Szerintem pongyolán fejezte ki magát. Nem hiszem, hogy végzett jogászként ne tudná: hiába ő a miniszterelnök, az államfőtől nem vehet el egy alkotmányban biztosított jogot, és nem szankcionálhatja azért, ha él vele és öt napon belül nem írja alá” – mondta. Pokol szerint jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Sulyok Tamás nem írja alá a dokumentumot, hanem az AB-hez fordul, mivel a módosítás a visszaható hatálya miatt több ponton is sérti az alkotmányos alapelveket. Az interjúban arról is beszélt, hogy egy korábbi ügyben több alkotmánybíró elfogultságot jelentett be, ami miatt a testület határozatképtelenné vált. Szerinte hasonló helyzet most is előállhat. A trükkös csapda: az „abszurditási kifogás” és a Magyar Péter-féle stratégia korlátai A helyzetet bonyolítja, hogy az Alkotmánybíróság működése könnyen megbénulhat, ha a bírák elfogultságot jelentenek be a saját mandátumukat is érintő törvény miatt. Pokol Béla szerint azon van egy eddig kevésbé emlegetett jogi kiskapu, az úgynevezett „abszurditási kifogás”. Véleménye szerint a kormány által benyújtott módosítás egy belső, önmegsemmisítő logikai ellentmondást tartalmaz. „A megfosztási eljárással átkerül a jogköre a házelnökhöz, aki aláírja a tizenhetedik módosítást, és abban az van benne, hogy amennyiben aláírja a házelnök, másnap hatályba is lép és harmadik nap megszűnik az államfő jogköre. Nem lehet megfosztani, mert mire megfosztanák, már megszűnt a tisztsége” – vezette le a jogász az abszurd helyzetet. Ez a technikai jellegű probléma ráadásul nem igényelné a teljes, 15 fős plénum döntését, hanem egy ötfős tanácsban is elbírálható lenne, amivel teljesen elkerülhető a testület határozatképtelensége. A volt alkotmánybíró szerint Magyar Péter és politikai közössége pontosan tudja, hol vannak a határai. Bár a parlamentben megvan a kétharmaduk a megfosztási eljárás elindításához, a folyamat végén a leváltáshoz tíz alkotmánybíró támogató szavazata kellene, ott viszont a Tisza-kormánynak nincs meg a többsége. „Röviden: ezért nem akarják végigjátszani a megfosztási eljárást – a megindításhoz elég a kétharmad, de a befejezés az Alkotmánybíróságon múlik, ott pedig nincs kétharmaduk” – mutatott rá az interjúban. Pokol Béla éppen ezért biztosra veszi, hogy az állami ünnepségek alatt, augusztus 20-án is Sulyok Tamás lesz a köztársasági elnök. Amíg ugyanis az Alkotmánybíróság vizsgálódik, az elnök védelmet élvez. Ha a parlamenti többség ennek ellenére megpróbálná eltávolítani a hivatalából, az a volt alkotmánybíró szavaival élve egyértelműen alkotmányos puccsnak és bűncselekménynek minősülne.