● news.bsdnet.hu

Nagyon érdekes időszak előtt állunk, hiszen a következő KAP-ciklus most kerül igazán terítékre. Ez mindannyiunk számára kiemelten fontos, akik a mezőgazdaságból élünk – erről beszélt Bóna Szabolcs az uniós agrárminiszterek tanácsülése után Brüsszelben. A miniszter szerint már most látszik, hogy a következő költségvetési időszakban a közös agrárpolitika szabályrendszere és finanszírozási szerkezete is átalakul. Ugyanakkor több tagállam is azon dolgozik, hogy a gazdálkodókat érő forráscsökkenést a lehető legkisebbre mérsékeljék, és a közös agrárpolitika alapvető elemei fennmaradjanak. Az EUrologus kérdésére a miniszter azt mondta: Magyarország elsődleges célja, hogy a KAP önálló költségvetési fejezetként maradjon meg az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretében. Mi arra törekszünk, hogy minél kevesebb forrásvesztés legyen. Egyelőre úgy néz ki, hogy technikailag elképzelhető olyan megoldás is, hogy nominálisan nem történik forrásvesztés – hozzátette ugyanakkor, hogy ez még nem jelenti automatikusan a támogatások értékének megőrzését. Sajnos, ha az inflációt számoljuk, akkor ez reálértéken akkor is forrásvesztést jelenthet – ismerte be. A miniszter szerint a tárgyalások kulcskérdése az lesz, hogy a KAP továbbra is külön deklarált forrásokkal rendelkezzen. Valószínű, hogy ezt több tagállam is támogatni fogja, már csak azért is, mert az átmeneti időszakban is meg kell oldani a jelenlegi KAP finanszírozását. Ez a vita azért kiemelten fontos, mert az Európai Bizottság a 2028 utáni uniós költségvetésben több hagyományos uniós alap – köztük a kohéziós politika és a közös agrárpolitika – részbeni összevonását tervezi egy nagyobb nemzeti finanszírozási keretbe. Magyarország és több más tagállam attól tart, hogy ez csökkentené a KAP kiszámíthatóságát és hosszú távú stabilitását. A tanács egyik legfontosabb szakmai napirendi pontja az új európai állattenyésztési stratégia volt. Magyarország támogatta az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy vizsgálják felül a vakcinázással kapcsolatos uniós szabályokat, és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a harmadik országok szélesebb körben fogadják el a regionalizáció elvét. A miniszter szerint ez különösen fontos Magyarország számára az elmúlt időszak állategészségügyi járványai miatt. Bóna Szabolcs hangsúlyozta: Magyarország stratégiai ágazatként tekint az állattenyésztésre, ezért támogat minden olyan intézkedést, amely tudományos alapokon, a versenyképesség megőrzése mellett javítja az állatjóléti feltételeket. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az esetleges új állatjóléti előírásokat csak megfelelő átmeneti időszakkal és pénzügyi kompenzációval lehet bevezetni. Mint mondta, ebben a kérdésben több tagállam is hasonló álláspontot képviselt. A magyar miniszter külön kitért a tej- és sertéságazat súlyos helyzetére, amely szerinte már nem kezelhető kizárólag tagállami eszközökkel. Elmondása szerint több ország is hasonló problémákról számolt be: Nagyon sok tagállam folyamatosan, most már több tanácsülésen felveti azt, hogy ez egy olyan probléma, amit muszáj lesz központilag kezelni. A miniszter szerint azonban jelenleg sem megfelelő uniós forrás, sem olyan intervenciós eszköz nem áll rendelkezésre, amely alkalmas lenne a piac stabilizálására. Bóna Szabolcs úgy látja, a válság alapvetően a nemzetközi vámháborúk következménye: Maga a válság egyértelműen a vámháborúk miatt robbant ki. Egy nemzetközi válságot kellene kezelnie lokálisan minden tagállamnak. Erre a tagállamok nem lesznek képesek. Példaként Olaszországot említette, ahol a termékpálya szereplőinek együttműködésével sikerült mérsékelni a termelőket érő veszteségeket. Szerinte Magyarországon is erősíteni kell a terméktanácsok szerepét. Nekünk ebben lesz feladatunk és felelősségünk, hogy a terméktanácsi együttműködéseket élénkítsük, és a termelőktől egészen a kereskedőkig minden szereplő jobban megértse egymás problémáit, és tudjon egymáson segíteni – emelte ki a magyar tárcavezető. A tanács másik kiemelt témája az európai fehérjeterv volt. A cél, hogy az Európai Unió csökkentse függőségét az importált növényi fehérjéktől, miközben növeli a magas hozzáadott értékű állati fehérje előállítását. Bóna Szabolcs szerint ez Magyarország számára is komoly lehetőséget jelenthet, hiszen új piacokat teremthet a hazai növénytermesztés és állattenyésztés számára. Magyarország kérésére tárgyalta a tanács a kőrisrontó karcsú díszbogár európai megjelenését. A miniszter elmondta, hogy a veszélyes inváziós faj Magyarországon már megjelent, Szlovákiában pedig valószínűleg szintén azonosították. Románia fokozott figyelemmel követi a helyzetet, Ukrajnában pedig a kártevő már jelen van. Bóna Szabolcs szerint uniós szintű együttműködésre lesz szükség a további terjedés megakadályozása érdekében. A miniszter beszámolt arról is, hogy a tanács áttekintette az EU folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásait. Magyarország ismét hangsúlyozta: nem elegendő egy-egy megállapodást önmagában vizsgálni, hanem azok együttes, kumulatív hatásait is elemezni kell. A magyar álláspont szerint az Európai Unióba érkező mezőgazdasági termékeknek ugyanazoknak a termelési és élelmiszer-biztonsági feltételeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodók termékeinek. A sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs arról is beszélt, hogy a magyar állattenyésztés jövőjét kettős modellben látja. Szerinte a nagyobb, korszerű állattartó telepek piaci alapon is versenyképesek maradhatnak. Sok olyan állattartó gazdaságunk van, amely méretében, mérethatékonyságában és működésében is versenyképes. Nekik reális esélyük van arra, hogy tisztán piacgazdasági körülmények között is jövedelemtermelők maradjanak – jelentette ki a miniszter. A kisebb gazdaságok számára ugyanakkor a rövid ellátási láncok jelenthetnek kitörési lehetőséget. A miniszter szerint a kormány ezeket kívánja bővíteni, ugyanakkor ehhez szigorúbb élelmiszerlánc-ellenőrzésre lesz szükség. Elmondta: az importtermékek esetében is szigorúbb ellenőrzéseket és az élelmiszerkönyv előírásainak szigorítását tervezik. Bóna Szabolcs szerint ezzel szakítanának a korábbi, megengedőbb gyakorlattal, amikor – megfogalmazása szerint – megfelelő ellenőrzés nélkül is bekerülhettek termékek a magyar élelmiszerláncba. A miniszter úgy vélte, az élelmiszerlánc-felügyelet szakmai önállóságát is erősíteni kell, hogy kizárólag szakmai szempontok érvényesüljenek az ellenőrzések során. Hangsúlyozta: a kormány nemcsak az élelmiszer-termelést, hanem az egészséges táplálkozás kultúráját is fejleszteni kívánja. Élelmiszer-kultúrát szeretnénk tanítani, edukálni szeretnénk a lakosságot arról, hogy mi számít valóban egészséges élelmiszernek, és hogyan juthatnak hozzá biztonságos, jó minőségű élelmiszerekhez. – mondta Bóna. A tanácsülés végén Magyarország tájékoztatta a tagállamokat a két hete Balatonfüreden rendezett V4+4 agrárminiszteri találkozó eredményeiről. Az egyik kezdeményezés az uniós mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítésére irányulna: a jelenlegi KAP-eszközök mellett viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi megoldások bevonását javasolják. A másik nyilatkozat a biomassza-felhasználás és az ehhez kapcsolódó kutatási együttműködések erősítéséről szólt. Ennek része az aszályokhoz való alkalmazkodást segítő kutatások összehangolása is, amely a miniszter szerint kedvező fogadtatásra talált a tagállamok körében.