● news.bsdnet.hu

Nagyon nem elegáns, aggályos, nem konzekvens – alkotmányjogászokat kérdeztünk a kétharmados többség által megszavazott 17. Alaptörvény-módosításról. Ha azzal érvelünk, hogy közjogi méltóságokat azért kell megfosztani a tisztségüktől, mert nem látták el a funkciójukat, akkor mindenkit el kellene küldeni – mondta Bakó Bea a Megbeszéljükben. Az Esti gyorsban nyilatkozó Szentpéteri Nagy Richard szerint is kérdéses, miért pont ezeknek a közjogi méltóságoknak az eltávolításával foglalkozik a jogalkotó, másokéval pedig nem. Úgy látja, lehetséges, hogy európai fórumok még kifejtik a véleményüket, de a folyamatot ez már nem fogja megállítani. Új ablakban 2026. július 13. Esti gyors - részlet l Szentpéteri Nagy Richard 2026.07.13. 05:40 00:00 A Fidesz és a KDNP bojkottált, a kétharmados tiszás többség megszavazta a nemcsak az ellenzék , hanem egyes részleteiben jogvédő szervezetek és jogászok által is bírált 17. Alaptörvény-módosítást. Ennek értelmében – feltéve, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a következő öt napban aláírja az alkotmány-módosítást, akkor a jogszabály kihirdetését követő napon megszűnik a megbízatása. Emellett a legfontosabb döntések közé tartozik, hogy bevezetik a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróság tagjainál, ami jelenleg 4 tagot, köztük Polt Péter elnököt érinti, benne van az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása – legfeljebb háromszor lehet őket megválasztani, az is, hogy a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását és hogy létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Sulyok Tamás csomagolhat, már ha eddig még nem kezdte el – mondta Szentpéteri Nagy Richard az Esti gyorsban. Az alkotmányjogász, politológus szerint bár a Velencei Bizottság nem tárgyalja sürgősséggel az ügyet, lehetséges, hogy ősszel a szervezet, vagy akár más európai fórumok kifejtik majd véleményüket az Alaptörvény-módosításról, de mindez már nem állítja meg a folyamatokat. Nagyon nem elegáns a módosítás, az ilyesmit aggályosnak szokták nevezni – mondta Szentpéteri, aki szerint felmerül a kérdés, hogy miért pont ezeknek a közjogi méltóságoknak az eltávolításával foglalkozik a módosítás, míg másokat, akiknek távoznia kéne a helyükön hagy. Problémás az is, hogy más módon kezeli az Alkotmánybíróság tagjainak, a Kúria elnökének és a köztársasági elnöknek az eltávolítását – véli az alkotmányjogász, aki szerint a Kúriát vezető Varga Zs. András és az Országos Bírósági Hivatalt vezető Senyei Barna György esetében hónapokig tarthat, hogy visszahívják őket, ennél pedig lett volna gyorsabb megoldás. Új ablakban 2026. július 13. Megbeszéljük - részlet l Bakó Bea 2026.07.13. 18:34 00:00 A Megbeszéljükben nyilatkozó Bakó Bea alkotmányjogász, a Gemist közép-európai hírlevél szerzője is úgy látja, problémás a konzekvencia hiánya. A Tiszának kétharmados felhatalmazása, vagyis teljhatalma van, ugyanúgy, ahogy a Fidesznek volt. A különbség az, hogy előbbinek központi választási ígérete volt, hogy Sulyok Tamást és más, a Fidesz által kinevezett közjogi méltóságokat elmozdítanak. Jogi értelemben nem látok problémát, de ha az egész Alaptörvény-módosítást nézzük, akkor az látszik, hogy szelektál. Vannak, akiket elküld, vannak, akiket nem. Nem konzekvens, ha ugyanis azzal érvelünk, hogy nem látták el a funkciójukat, akkor mindenkit el kellene küldeni – mondta Bakó. Főleg a nyugdíjazás – vagyis a 70. életévüket betöltött alkotmánybírák eltávolítása – tűnik jogi trükközésnek. Vélhetően nagy felháborodást váltott volna ki Európában, ha a teljes testület megy, pedig akik maradnak pont ugyanúgy asszisztáltak az előző rendszerben – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Elegánsabb, következetesebb lett volna, ha mindenkit kirúgnak és húznak egy határvonalat, ami után már szép jogállami normák szerint játszanak, de ez vélhetően nagyobb felháborodást váltott volna ki, ezt mérlegelhették – mondta Bakó, aki szerint most inkább olyan helyzet jön létre, amiben a kormány mindig tovább sasszézhat és így kevésbé is feltűnő, hol is lépik át a határt. Bakó szerint fontos, hogy ez egyértelműen egy átmenetinek szánt alkotmány-módosítás, kérdés viszont, ha ez tudható – hiszen elindul majd az alkotmányozás –, akkor miért kellett ebben az átmeneti helyzetben foglalkozni olyan kérdésekkel, mint a mandátumkorlátozás. A módosítás politikai megítélésében mindenképp nagy szerepe lesz annak, hogy látunk-e önkorlátozó lépéseket a kormány részéről, illetve, hogyan zajlik majd az utódlás, akár az alkotmánybírák, akár a köztársasági elnök esetében, hogyan jelölik és választják meg őket, illetve milyenek lesznek a Tisza jelöltjei – véli Bakó. Sulyoknak öt napja van aláírni a módosítást. Bakó szerint arra aligha van esély, hogy ha valamilyen mondvacsinált indokkal, például formai hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldené, akkor a testület érdemben foglalkozna a kérdéssel. Eleve sem vizsgálhatja a testület az Alaptörvény-módosítások tartalmi részét, ráadásul már a 16. módosítás esetében is heten jelezték, hogy érintettség miatt nem vennének részt a vizsgálatban, így napirendre sem került Sulyok akkori indítványa – emlékeztetett Bakó. Ha Sulyok nem írja alá a módosítást, minden bizonnyal elindul vele szemben a megfosztási eljárás. Ebben megint van szerepe az Alkotmánybíróságnak, de eddigre már hatályba lépne a módosítás, vagyis Polt Péter Ab-elnök akadályoztatva lenne és Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolná a jogait. A teljes beszélgetéseket meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)