● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Miért nem hajlandók az emberek követni még a legkézenfekvőbb, legkevésbé kényelmetlen felülről jövő kéréseket sem, ha azok a klímakatasztrófa idején a többi ember vagy a természet boldogulását szolgálják? A lakosság egy része inkább a legnagyobb vízhiány közepette áll le autót mosni, és mínusz 10 fokra csavarja a légkondit, hadd legyen áramszünet az egész kerületben. Ez a reaktancia: amit nem szabad tenni, bármilyen őrültség is, azonnal kívánatossá válik számunkra. A pusztító példátlan hőhullám idején rekordmagasságokba emelkedett az ország áramfogyasztása – nyilván a légkondicionálók kétségbeesett működtetése következtében. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ekkor arra kérte a lakosságot, hogy este, amikor kiugróan, már a rendszer stabilitását fenyegetően magas az áramfogyasztás, kapcsolják le a klímát. Sokan azonban a kéréssel ellentétesen reagáltak erre, és csak azért is feltekerték a hűtést maximumra. Látszólag a személyes szabadságuk megsértésének tartották, hogy valaki arra kéri őket, legyenek tekintettel a közösségre. Egyesek Facebook-csoportokban hirdették, hogy ellenállnak a kormány önkényének, és inkább még több klímát üzemelnek be a lakásban. A központi kezdeményezéseket zsigerből elutasító reakciókat populista politikusok gyakran meg is lovagolják. Emlékezetes volt, amikor a 2024-es önkormányzati választási kampányban Szentkirályi Alexandra, a Fidesz akkori főpolgármester-jelöltje fidelitasos fiatalokkal motoros kaszával esett neki egy méhlegelőnek, vagyis egy ökológiai megfontolásból szándékosan nem vágott gyepnek a Kerepesi út mellett. Hasonlóan reagáltak egyesek, amikor a tavaszi aszály idején Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azt kérte tőlük, hogy ne vágjanak füvet. • Miért ellenkeznek az emberek az ésszerű kérésekkel? • Hogyan lehet rábírni őket az értelmes cselekvésre? • Mennyire hatásosak az eddig bevetett taktikák? Már előfizető vagyok, bejelentkezem!