● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés július 13-án elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását. A változások érintik a köztársasági elnök megbízatását, az országgyűlési képviselők választhatóságát, az Alkotmánybíróság működését, a bírósági vezetők kiválasztását és egy új vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását is. A parlamenti szavazás önmagában még nem jelenti azt, hogy minden rendelkezés azonnal alkalmazható. A módosítás a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésre vár, egyes pontjai pedig eltérő időpontokban léphetnek hatályba. A megszavazott rendelkezés alapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne. Az Országgyűlés ezután az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új államfőt. A kérdés az elmúlt hetekben komoly politikai és jogi vitát váltott ki. Sulyok Tamás korábban jogállamisági aggályokat fogalmazott meg , és azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányos szabályoknak általánosan alkalmazhatónak kell lenniük. A módosítás értelmében nem választható országgyűlési képviselővé az, aki korábban összesen legalább tizenkét évig már betöltötte ezt a megbízatást. Az új szabályt a következő általános országgyűlési választáson kellene először alkalmazni. Ez nem a jelenlegi mandátumok azonnali megszüntetését jelenti. A gyakorlati következmény a következő jelöltállításnál jelenhet meg, amikor a pártoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy jelöltjeik mennyi ideig voltak korábban parlamenti képviselők. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása a hetvenedik életév betöltésekor megszűnne. A már hetvenéves tagok megbízatása az átmeneti szabályok alapján a hatálybalépést követő hónap első napján érhet véget. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választanák maguk közül. A változás ezért nemcsak személyi, hanem működési kérdéseket is érint. A Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökének jelölésében nagyobb szerepet kapnának a bírák. A köztársasági elnök a bírák által megnevezett jelöltek közül tenne javaslatot, a végső döntéshez továbbra is kétharmados parlamenti többség szükséges. A módosítás lehetőséget teremt a két vezető bírói kezdeményezésre történő visszahívására is. A részletes eljárást későbbi sarkalatos törvényeknek kell meghatározniuk. A bírói vezetők szabályainak átalakításáról már korábban is vita indult a parlamentben . A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal feladata a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése lenne. A hivatal nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhatna, és meghatározott ügyekben közvádlóként is felléphetne. Az elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, hat évre. A pontos hatásköröket és működési szabályokat külön törvényben kell majd rendezni. A legfontosabb következő lépés az államfő döntése és a kihirdetés. Csak ezután állapítható meg pontosan, mely rendelkezés melyik napon válik alkalmazhatóvá. A korábbi parlamenti menetrend után ezért most a hatálybalépési dátumokra kell figyelni. Forrás: parlament.hu , telex.hu