● news.bsdnet.hu

Amerikai sajtóértesülések szerint a Trump-adminisztráció egy olyan végrehajtási rendelet lehetőségét is tárgyalja, amely a nyilvános megjelenés előtt kormányzati felülvizsgálathoz köthetné az új, nagy képességű MI-modellek bevezetését. A The New York Times névtelenséget kérő tisztviselőkre hivatkozva arról ír, hogy a Fehér Házon belül egy új munkacsoport felállítása is napirenden van, amelynek egyik lehetséges jogosítványa éppen a "pre-release" modellátvizsgálás lenne. A kiszivárgott elképzelés alapján több szövetségi szereplő is részt vehetne a vizsgálatban: nemzetbiztonsági oldalról az NSA, a kibervédelemért felelős Office of the National Cyber Director, illetve a hírszerzést összefogó Director of National Intelligence felügyeleti szerepe is felmerült. A konstrukció egyik kulcseleme, hogy a kormányzat korai hozzáférést kapna a modellekhez és biztonsági szempontok szerint értékelhetné azokat, miközben elvben nem feltétlenül blokkolná a nyilvános kiadást – vagyis nem klasszikus "engedélyeztetésről", inkább előzetes kockázatfeltárásról lenne szó. A lehetséges irányt több ponton a brit gyakorlatra húzzák rá: az Egyesült Királyságban a kormányzati szervek a kiemelt, „frontier” modelleket biztonsági benchmarkok mentén vizsgálják, akár bevezetés előtt és után is. Hogy az amerikai terv ebből mennyit venne át, egyelőre nyitott kérdés, és a beszámolók szerint az is benne van a pakliban, hogy a kezdeményezés végül nem jut el a megvalósításig. A háttérben ugyanakkor egy látványos politikai irányváltás körvonalazódik. A korábban kommunikált, inkább deregulációs szemléletű AI Action Planhez képest egy ilyen felülvizsgálati mechanizmus szigorítást jelentene, és azt sugallná, hogy a kormányzat a gyorsuló technológiai kockázatokra – illetve a körülötte kialakuló jogi és társadalmi vitákra – már nem kizárólag "piacbarát" eszközökkel reagálna. A fordulat időben egy fehér házi "űrhöz" is köthető: a sajtó szerint az MI-politikát korábban erősen deregulációs irányba toló David Sacks márciusban távozott, és azóta a kabinetfőnöki, valamint pénzügyminiszteri vonal nagyobb súllyal formálja az irányt. Ezzel párhuzamosan a döntéshozók láthatóan igyekeznek egyensúlyozni; a túlzott szabályozást elkerülnék, de a nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági kockázatokat sem akarják figyelmen kívül hagyni. A beszámolók szerint az egyik konkrét katalizátor az Anthropic Mythos körüli felhajtás lehetett. A cég kommunikációja a modellt olyan eszközként pozicionálta, amely tömegesen képes kritikus sérülékenységeket azonosítani, és ezért túl veszélyes volna széles körben kiadni. Ez óhatatlanul felkeltette az állami szervek figyelmét, különösen úgy, hogy az Anthropic és a kormányzat között más ügyekben is feszült a viszony: a Pentagon körüli viták és a beszállítói kockázatként való megbélyegzés is téma volt az elmúlt időszakban, miközben egyes értesülések szerint az NSA már használta a Mythos-t bizonyos kormányzati szoftverkörnyezetek felmérésére. Az egész történet pikantériája, hogy a Mythos képességeit a piacon és a szakmai közösségben sem fogadta mindenki egyértelműen: elemzők vitatták, mennyire indokolt a „világmegváltó sebezhetőségvadász” narratíva, és több értékelés is arra utalt, hogy olcsóbb modellek is hozhatnak hasonló eredményeket bizonyos feladatokban. Ettől függetlenül a nemzetbiztonsági logika számára már az is elég lehet, hogy egyes MI-rendszerek potenciálisan új léptékben gyorsíthatják fel a sérülékenységek felderítését – akár védekezési, akár támadási oldalról. Hivatalos megerősítés egyelőre nincs, a Fehér Ház a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a végrehajtási rendeletről szóló információk "spekulációk", és bármilyen bejelentést az elnök tenne meg.