● news.bsdnet.hu

A gabonaexport az egyik legfontosabb bevételi forrás Kazahsztán számára. Ugyanakkor tény, hogy a feldolgozóiparuk nem jut kellő mennyiségű alapanyaghoz. A gabonapiaci szereplők mégis úgy érzik: jobb árakat kínál számukra a külpiac, amit nem akarnak elveszíteni a belengetett exportvámok miatt. Kazahsztán éppen az utóbbi pár évben jutott értékesítésilehetőséghez Oroszország, Ukrajna, Kanada vagy Ausztrália korábbi felvevőpiacain,és ezt az eredményt nem lenne jó veszni hagyni. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A helyi gazdaszövetség isúgy látja, hogy az exportvámok csökkenthetik a termelési kedvet, ami visszaüthet akár a vetésterület zsugorodásában, akár a technológia intenzitásában. Hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági szektor már most is jelentős nyomás alatt áll a szállítási, finanszírozási és termelési költségek miatt. A további kereskedelmi korlátozásoknegatívan befolyásolnák a termelés jövedelmezőségétés a mezőgazdasági beruházásokat. Úgy vélik, exportvámokról csak akkor szabad tárgyalni, ha a hazai feldolgozókapacitás stabil kihasználtsági szintet ér el. Ez azonban egy ördögi kör: nehéz több magot felvásárolnia a gyárnak, ha akadálytalanul áramlik ki az országból az alapanyag. Kazahsztán büszke a növényolaj- és liszttermelésére, pedig még mindig gyenge a kapacitások kihasználtsága. Az olajmagok terén 2025-ben már közelítette egymást a feldolgozóipar felvevő kapacitása és a tényleges termésmennyiség (5 millió tonna vs 4,7 millió tonna). Ám a több mint egymillió tonnás lenmagtermést szinte teljes egészében exportálták. Napraforgóból 2,5 millió tonna termett, és ennek 15%-a is elhagyta az országot. Ezen felül szeklicemagból, szójából, repcéből préselhetnek még olajat, de a teljes előállított növényolaj-mennyiség nem több, mint évi 900 ezer tonna.A kapacitások 35%-án ketyeg a növényolajipar. Exportvámmal csökkennek a belföldi terményárak, hacsak nincs egy erős feldolgozóipar is – Fotó: Shutterstock Búzából8–10 millió tonnát képesek exportálni, ezen felül csaknem 2 millió tonna lisztet is piacra visznek. Utóbbi mennyiség világszinten is jelentős, hiszen a csúcstartó Törökország 2,5–3,5 millió tonnával tartja a pozícióját.Az őrlési kapacitások kihasználtságát 45–50%-osra becsülik Kazahsztánban. Tény azonban, hogy Kazahsztánban erősen ingadozik a termés mennyisége és minősége, amire nehéz feldolgozókapacitásokat tervezni. Az is tény, hogy egyes termékekre nagyobb az igény alapanyagként, mint feldolgozva. Kína például rengeteg lenmagot vásárol, amit maga akar kipréselni. (Magyar analógiában lásd az élőbárányt és az olasz piacot.) A gabonaszövetség szerint a legmegfelelőbb az lenne, hacsak vis maior helyzetekben– például aszály, hirtelen árrobbanás vagy ellátási hiány esetén – alkalmazna ideiglenes exportkorlátozásokat a kormányzat. Az olajos magvak esetében pedig a mérsékelt és átmeneti vámokat is csak akkor tartják elfogadhatónak, ha azokat gazdatámogatási intézkedések, a feldolgozóipart segítő, hatékonyságjavító beruházások és kiszámítható szakpolitika kíséri. Indexkép: Shutterstock.