● news.bsdnet.hu

Ahogy megígégerte az elmúlt hetekben Magyar Péter miniszterelnök, a kormány megszüntetné azt a 2024-ben kialakított különleges jogkört, amely alapján az iparügyekért felelős miniszter rendeletben dönthet arról, hol épülhet akkumulátor-újrafeldolgozó üzem Magyarországon. A most a parlament elé terjesztett, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett törvénymódosítás értelmében a szabályozás eltörlése után az ilyen üzemek telepítése ismét kizárólag a szokásos környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, közegészségügyi és építésügyi hatósági eljárásokon múlna. A kormány indoklása szerint ezzel átláthatóbbá és versenysemlegesebbé válik az engedélyezés, miközben erősödnek a környezetvédelmi garanciák. A megszüntetendő jogkört az előző, Fidesz vezette kormány 2024 őszén hozta létre , és az egész rendelkezést egy alapvetően pénzügyi tárgyú salátatörvénybe illesztették, ráadásul a koronavírus-járvány után megalkotott átmeneti törvény részeként – két évvel a Covid teljes lecsengése után. A kijelölés öt évig lett volna érvényes, és legalább egymilliárd forintos beruházáshoz vagy kármentesítéssel összekötött fejlesztéshez kapcsolódhatott. A rendszer legvitatottabb eleme az eljárások sorrendje volt, mert bár bizonyos előzetes vizsgálatokat már a miniszteri döntés előtt el kellett volna végezni, de a teljes környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és más hatósági eljárások csak a helyszín kijelölése után indulhattak volna meg. Környezetvédő szervezetek szerint ez azt jelentette, hogy a politikai döntés megelőzte volna az érdemi környezeti vizsgálatot és a lakosság bevonását: mire sor kerülhetett volna a közmeghallgatásokra, a miniszter már kiválasztotta volna a települést. A módosítás előzményeihez hozzátartoztak a sorozatos helyi konfliktusok is, így például a szlovén Andrada 2023-ban először Alsózsolcára tervezett akkumulátor-újrahasznosító üzemet, a lakossági tiltakozás után azonban Sóskútra vitte volna a beruházást. A Pest vármegyei településen is heves ellenállás alakult ki, a kormány pedig 2024 februárjában olyan rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé tette volna a projektet . Ebben a környezetben született meg néhány hónappal később a miniszteri helyszínkijelölés lehetősége, hogy a rendelkezés politikai célja feltehetően az volt, hogy az akkumulátor-hulladék feldolgozásához szükséges kapacitások telepítését központilag lehessen irányítani, letörve ezzel a civil ellenállást. Bár megtehette volna Nagy Márton, de jogileg az előző kormány végül egyszer sem használta a saját maga által létrehozott jogkört. Három kérelem ugyan érkezett a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, de egyik esetben sem született érdemi döntés. A mostani előterjesztés szerint ennek oka az volt, hogy nem készültek el a végrehajtási szabályok, és hiányoztak a törvényben előírt kötelező előzetes vizsgálatok. Nagy Márton így egyetlen akkumulátor-újrafeldolgozó helyszínét sem jelölte ki rendeletben. A Magyar Péter vezette kormány már június elején határozott a jogkör felszámolásáról, és egy új akkumulátoripari szabályozási koncepció kidolgozását is elrendelte. Ennek augusztus végéig kell elkészülnie, a környezetvédelmi garanciák megerősítésével, szélesebb társadalmi egyeztetéssel és az uniós előírások teljesebb érvényesítésével. A most benyújtott törvénymódosítás ennek az első konkrét jogalkotási lépése. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio