● news.bsdnet.hu

Amint aztaz Agroinformmegírta, a magyar juh- és kecskeállomány megóvása érdekében dr. Nemes Imre, az országos főállatorvoselrendelte az élő kiskérődzőket szállító járművekés rakományok minden eddiginél alaposabb ellenőrzését. A juh- és kecskehimlő vírusa a Capripox vírusokhoz tartozik, közvetlen rokonságban áll a szarvasmarha bőrcsomósodáskór kórokozójával, tájékoztata Nébihhonlapja. A betegség állatról állatra is terjedhet. A fertőzés legjellemzőbb tünete a láz, az étvágytalanság és a tejtermelés jelentős lecsökkenése.A betegpatások szemhéja megduzzad, kötőhártyájuk kipirul, könnyeznek. Gyakoriak a jellegzeteshimlős bőr- és nyálkahártya elváltozásokis. Enyhébb esetben csak a gyapjúval nem fedett bőrterületeken, súlyosabb formában egész testfelületre kiterjedően kialakulhatnak a bőrön apró göbök. Az állatok gyakran nyálzanak, bő váladék ürül az orrukból, ami szennyezi a környezetet, a takarmányt és az ivóvizet is. A fiatal állatok jellemzően elhullanak. Mivel betegség elsődlegesen közvetlen módon, cseppfertőzéssel terjed, a fertőzött állatok testváladékai, és akár szennyezett takarmány vagy víz felvételével isa gyapjúnyíró eszközökre különös figyelmet érdemes fordítani.Nyírás alkalmával ugyanis könnyen megsérülhet az állatok bőre, ami bejutási pontot jelent a vírus számára. A szakemberek szerinta fertőzés hazai elterjedésének a megelőzés az egyik alapköve, fontos, hogy az állattartók kizárólag ellenőrzött, legális forrásból származó jószágokat vásároljanak. Amennyiben bármilyen betegségre utaló jelet észlelnek, elengedhetetlen a szolgáltató vagya hatósági állatorvos azonnali tájékoztatása. Az elmúlt évek során a mediterráneumban alakultak ki fertőzésgócok, a juh- és kecskehimlő időről időre felüti a fejét a kontinensen annak ellenére, hogy a 70-es évekre a történelmi betegséget sikerült visszaszorítani. Bulgáriában, a török határ menti régiókban, illetve Görögországban már 2023 szeptembere óta folyamatosan jelen van a vírus. A szomszédos Romániában az állategészségügyi hatóságok 2025. június 17-én azonosították először a kórokozót Teleorman megyében, az ország déli részén. A magyar állatállomány megóvásaérdekében végzett munka hatékonyságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és az Országos Rendőr-főkapitányság szoros együttműködése garantálja, írják. A kérődző állatokraa ragadós száj- és körömfájásvírusa is nagy veszélyt jelent, ami szintén a déli országokban terjed. Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét! A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket. Tekintsd meg a kötetet, kattints ide! hirdetés