● news.bsdnet.hu

Három uniós biztos jelenlétében vitatkoztak kedden az Európai Parlament szakbizottsága a Magyarország előtt korábban befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról és a következő lépésekről. Raffaele Fitto , az Európai Bizottság alelnöke, aki a kohéziós politikáért és reformokért felel, az ülésen elmondta, hogy hat hét alatt kell Magyarországnak minden lépést megtenni, hogy a már hivatalosan is felszabadított 10 milliárd euróhoz valóban hozzáférjen. Múlt pénteken hárult el az utolsó akadály, hogy a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alapból, az RRF-ből 10 milliárd eurót le tudjon hívni Magyarország, de ennek a feltétele azoknak a reformoknak és beruházásoknak a teljesítése, amelyeket a helyreállítási tervben tervben vállalt a Tisza-kormány. Ehhez először át kellett írni a közbeszerzési törvényt, meg kellett erősíteni az Integritás Hatóság jogköreit, ahogy a vagyonnyilatkozati és az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban is komoly elvárásai voltak az Európai  Bizottságnak. Ezekről az elvárásokról az Orbán-kormány tárgyalt korábban, de soha nem teljesítette őket. Ezért az eredeti négy év helyett csak néhány hete maradt az új kormánynak, hogy a 3600 milliárd forintnyi összeget elköltse: ennek jó része egyébként például a Magyar Fejlesztési Bankba fog kerülni, illetve egy vasút- és HÉV-szerelvények beszerzésére létrehozott szervbe, máskülönben az augusztus végi határidőt nem lehetett volna tartani. A biztos most elmondta, szeptemberben adhatja le a kormány a fizetési kérelmet, a Bizottság ekkor fogja értékelni a végrehajtást. Az Európai Bizottság nevében Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormánynak külön lépéseket kell  tenni ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen további 6,4 milliárd euró befagyasztott uniós pénzhez, ahogy az Erasmus+ megnyitása sem automatikus. A regionális fejlesztésre szánt pénzekből 4,2 milliárd eurót az úgynevezett feltételességi eljárás keretében fagyasztottak be. Ezeknek a feloldásához szükséges lépések lényegében átfedésben vannak a helyreállítási alap korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseivel, ugyanakkor külön kell elindítani a folyamatot a Tisza-kormánynak, ami még nem történt meg. Piotr Serafin kiemelte, hogy ennek idén év végéig meg kell történnie, különben egymilliárd euró ebből a keretből elveszhet, a pénzeket ugyanis csak bizonyos ideig lehet elkölteni. A magyar kezdeményezés után a Bizottságnak négy hete lesz értékelni a lépéseket, ezt követően pedig a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is rá kell bólintania, ami szintén egy hónapig tarthat. Az idő tehát itt is szorít. Ráadásul ahhoz, hogy minden magyar egyetemről mehessenek a diákok Erasmus+-ösztöndíjjal külföldre szintén egy többlépcsős folyamaton kell átmenni. A határidő vészesen közeleg, a Euronewsnak egy névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő azt mondta, nem látják, hogyan tér vissza Magyarország az Erasmus+-ba, ha a Tisza-kormány nem áll elő a feltételességi eljárásban követelt intézkedésekkel még most, vagyis a nyár elején. A programból azért voltak kizárva az alapítványi fenntartású egyetemek hallgatói, mert az Európai Bizottság értékelése szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vezetőségei nem biztosították az egyetemek szabadságát a politikai befolyástól. Ehhez mindössze az egyetemi kuratóriumok vezetését kellett volna átalakítani. A testület hangsúlyozta, a magyar kormány júniusban elfogadott törvénymódosításával tovább is ment ennél: jövőre ugyanis teljesen megszűnnek ezek az alapítványok. Ahhoz viszont, hogy az Erasmus+ kinyíljon - és ezzel együtt 2,2 milliárd euró, főleg oktatásra fordítható fejlesztési pénz is elérhetővé váljon -, a törvényt még végre kell hajtani és erről hivatalosan értesíteni kell az Európai Bizottságot is. Az ülésen jelen lévő Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos csak annyit mondott, figyelemmel kísérik a magyar történéseket. Emlékeztetett, hogy a május végén a kormány és a Bizottság között megkötött politikai megállapodás nem volt teljes: további 500 millió euró befagyasztva maradt, és itt még nem látszik a megoldás. Eddig az új kormány sem nyúlt hozzá a gyermekvédelminek nevezett homofób törvényhez, amiről az EU Bírósága is kimondta, hogy ellentétes az uniós értékkel. Az ülésen mások mellett Kollár Kinga tiszás EP-képviselő is felszólalt. Szerinte a Tisza-kormány első ötven napja megmutatta, hogy teljesítették az ígéreteiket: helyreállították a jogállamiságot, és egy olyan garanciákkal teli rendszert építenek fel, ahol az állami vagyonnal történő módszeres visszaélés soha többé nem fordulhat elő.