● news.bsdnet.hu

Kedden este megjelentek a Magyar Közlönyben a további részletei a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), illetve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések. A Magyar Péter miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint július 31-től egy sor közérdekű vagyonkezelő alapítvány szűnik meg, amivel lebontja a kormány a több ezer milliárd forintos kekva-rendszert. A felsorolás szerint megszűnik, A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, A MOL – Új Európa Alapítvány, A Hauszmann Alapítvány, A Közép-európai Oktatási Alapítvány, A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, A Batthyány Lajos Alapítvány, A Mathias Corvinus Collegium, A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, A Makovecz Campus Alapítvány, A Tudás-Tér Alapítvány, A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, A Magyar Kultúráért Alapítvány, A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány Az ÉLVONAL Csúcskutatási, és Tehetséggondozó Alapítvány A ZalaZONE Alapítvány. A frissen megjelent közlöny szerint az alapítványok mindegyikéhez elszámolási biztosokat jelöltek ki.  Az már korábban kiderült, hogy a felsoroltak közül a Mathias Corvinus Collegium megszűnik. Erről Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter döntött, amiről fideszes Orbán Balázs, az alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke posztolt megosztva egy Abraham Lincoln idézetet. A parlament június közepén szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek. A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz. Ez ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelentett. A kormány szerint az előző kabinet évente több tízmilliárd forintnyi osztalékról mondott le, amikor profitábilis cégekben, például a Molban vagy a Richterben meglévő tulajdonrészeket adott át alapítványoknak. A kormány szerint a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak. Ennek eredményeként jelentős közvagyon került ki az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná, gazdaságtalanná és szakmaiatlanná vált. Mint megírtuk, a Tisza Párt kétharmada két lépcsőben szünteti meg a kekvákat: a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat az eredeti augusztus vége helyett már július végéig megszünteti, az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig megszüntetik, a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön, a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki. A kekvák megszüntetésével (összesen 37 ilyen alapítvány van) közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg, amelyek esetében az átlagos tiszteletdíj bruttó 1,5 és 2 millió forint között mozgott pár évvel ezelőtt, de tudunk 3 millió forintos díjazásról is.